Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

A szerzetesek beszállítását és útiköltségét Báthory Endre magára vállalta. A somlyói rendház növendékeinek oktatásáról már kezdetben gondoskodott. Ekkorra a csíkiakban megnőtt a szellemi igény az iskola iránt, hatott rájuk a kolozsvári jezsuita kollégium létesítése is. A bíboros intézkedik és meghagyja a katolikus papoknak, hogy egyházi ügyekben a csíksomlyói kolostorban ta­nácskozzanak. Megbízta Gálfi Pált főesperesnek, aki iránt a papok engedel­mességgel tartoznak és előírta számára, hogy évente látogassa végig Csík, Gyergyó és Kászon plébániáit. A ferenceseknek megengedi, hogy az ország­ban alamizsnát gyűjtsenek. A bíboros Gyalu várából 1592. április 5-én a római jóváhagyás alapján körülírja az esperes jogkörét. 35 Intézkedésének tudható be, hogy a csíksomlyói kolostor az 1591. novem­beri gyulafehérvári országgyűlésen elnyerte az államjogi és országos elisme­rést és jóváhagyást. Az 1556. évi kitiltó rendelkezést visszavonták: „a csík­székbeli klastrom több odavaló helyekkel együtt, miért hogy onnét eddig is semminemű időkben a katolikus római professio nem találtatott; az odavaló atyafiainak is conscienciájoknak aquiescalására maradjanak azon állapotban, mint eddig voltak". 1593-ban visszaadják a tövisi kolostort. 36 Egy 1592-es jelentés szerint Csíkban a ferences atyákon kívül 14 pap tevékenykedik, vala­mint 3 házas ember, akik nem papok. Iskolai tevékenység mellett népi liturgiát is vezetnek. 37 Báthory Endre rendelkezéseinek végrehajtását 1594-ben ellen­őrizte. Szelevényi Pál 38 provinciális augusztusban visszaállította az erdélyi ferences őrséget és csíksomlyói gvárdiánnak a lengyel csoport vezetőjét, Lubeniczky Valériánt nevezte ki. Megbízta, hogy az Arsengo Jeromos lengyel obszerváns által 1581-ben elfoglalt bakói kolostort a moldvai vajdánál kérel­mezze vissza. 39 A csíksomlyói könyvtár 16-17. századi állományában na­gyobb számban vannak lengyel posszeszorok 40 Lubeniczky 41 és társainak VESZÉLY Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. I. Kolozsvár, 1860. 302-306. BENEDEK Fidél: i. m. 267-268.; LÉSTYÁN Ferenc: A Gyulafehérvári Római Katolikus Megyéspüspökség története = http://www.hhrf.Org/gyrke/gyulafehervar.html#24 SAVAI János: Missziók i. m. 91-92.; ZERICH Tivadar: A licenciátusok Erdélyben.ln: Religio (19) 1859, 154. Lubeniczkynek írt levele, hogy a bakói kolostort vegye vissza, megtalálható a MCSMOl. 116-117. BENEDEK Fidél: /. m. 278.; GYÖRGY József: i. m. 136. MlJCKENHAUPT Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Budapest ­Kolozsvár, 1999. 52. MCSMO I. 117. Lubeniczky erdélyi őr és gvárdián, Fr. Váradi János szónok és Fr. Angyalosi Lajos gyóntató 1601. június 5-én Bakóban átadási-átvételi szerződést köt Quirini Bernát argyesi püspökkel, aki a bakói kolostorba 1597-ben telepedett

Next

/
Thumbnails
Contents