Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész
A brassói német és magyar elemiben a tanítási módszer „közönséges" (ordinaria), mint a katolikusok többi elemi iskolájában. Imával kezdik és végzik az iskolai napot. Az osztályteremben több csoporttal foglalkozik a tanító. A magyar iskolában egyesek az olvasást, mások az írást, megint mások a számvetést gyakorolták. A nagyobbak, a haladottabbak az igeragozásban, a névszóragozásban, és egyebekben haladtak előre. Az utóbbiak a latin nyelv alapjait „fundamentumát" sajátították el. Tanulnak ezen kívül mindhárom iskolában evangéliumot, levélírást, a katolikus hit fundamentumát. Fejlesztik még a vita-és emlékezőképességet. Amint már előbb is szó esett erről, a jelentésben rögzítik az oktatás heti menetét. Hétfőn, kedden, szerdán délelőtt 2 órát, délután 3 órát tartanak. Csütörtök szabad. Pénteken délelőtt-délután van tanítás. Szombat délután viszont szabad. Ha ünnepnapok jönnek, azok is szabadok. 46 Kiszemeltük ezeket az adatokat a brassói katolikus elemi iskolák tevékenységéből, mert úgy hisszük, hogy sok tekintetben hasonlóan tanítottak, hasonló volt a tanmenet Csíkszékben is. Az akkori idők elemi oktatásában a legkeményebb diót az olvasástanítás jelentette. A nehézkes és hosszadalmas, jórészt felesleges silabizáló módszer végigkísérte az európai elemi oktatást a középkoron és az újkoron át. Ezzel a módszerrel 2-3 év eltelt, míg elsajátították az olvasást. A legkisebb tanulók megtanulták a betű nevét, majd a betűket összekapcsolták. Először a magánhangzó után egy mássalhangzót tettek, és ezt végigvitték az összes magánhangzóval: ab, eb, ib, ob, öb, üb, üb, majd ac, ec, ic, oc, őc, üc, majd a magánhangzókat összekapcsolták az összes mássalhangzóval. Most már a mássalhangzó után helyezték a magánhangzókat: ba, be, bi, bó, bő, bú, bű, ca, ce, ci, có, cő, cú, cű stb. Később tovább kombinálták a szótagokat és ezeket majdnem vég nélkül hangoztatták, sok időt pazarolva a silabizálásra. 47 Az 1776-os vizitációkor arról érdeklődtek, hogy mi módon viszonyulnak a szülők a gyermekeik keresztényi szellemben való oktatásához, neveléséhez. Szentimrén az iskolamester, a tanító oktat. A szülők keresztényi szellemben nevelnek, mások viszont elhanyagolják ezt. Szentkirályon a nevelés terén a szülők részéről a jó szándék megvan, de sok a hanyagság is. A katekézisre nemhogy a gyermekeiket nem küldik, ők maguk sem mennek el. Remetén a tanító, a kántor a gyermekeket írni-olvasni és egyebekre oktatja. GyÉLt. De scholis coronensibus. MÉSZÁROS István: i. m. 58-61.