Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

Szöcs JÁNOS HOLL Béla, a Régi Magyar Költők Tárának gondozója annak a véleményének adott hangot, amely szerint a részben Csíkban született alkotásokat tartalmazó kötet a 17. század első felének legjelentősebb és leggazdagabb ránk maradt katolikus énekgyüjteménye.

31 A mindig széleskörű elismerésnek örvendő KÁJONI János somlyói ferences szerzetes az 1676-ban Csíksomlyón kinyomtatott katolikus egyházi énekgyüjteményének, a nevezetes Cantionale Catholicumnak az előszavában a minket közvetlenül is érintő dolgokról szól: a magyarok miután keresztény hitre tértek, dicsérni kezdték a Teremtőt. „Ezt előttük viselvén, fiókot is szép Istenes dicséretekre taníttatták, amint most is világosan kitetszik a Templomok mellett építtetett oskolákból, a holott az ijfijuság csak egyben gyülekezvén nem csak a tudományokban, hanem az Anya-Szent- egyházi éneklésben is taníttatott. "

n A csíki egyházi éneklés, és ebből következtetve, a hallás utáni énektanítás jelentős lehetett, amint ezt éppen KÁJONI János elégtételünkre, sőt büszkeségünkre leszögezte. Vélhetően, nem működött itt olyan iskolamester, kántor a 16., a 17. és a 18. században (1571-1800), aki ne értett volna a kottaolvasáshoz és íráshoz. Áll ez leginkább a 18. századra. Amint az 1731-es vizitáció okmányai jól mutatják, a legtöbb iskolamester, kántor udvarhelyi és kolozsvári középiskolában tanult, és jól tudott orgonán játszani. Azt akarjuk még tisztázni, hogy a fennebb említett énekeskönyv első számú írója, Petri András iskolamester nem Csíkszentkirályon működött, hanem Székelyszentkirályon és Székelyszentléleken (Udvarhelyszéken). Az utóbbi évtizedekben a folklórkutatók a magyarlakta, főként a székelyföldi peremvidékeken és Moldvában nagyszámú folklorizálódott archaikus imádságot gyűjtöttek össze. Ezeknek az imáknak a fennmaradása, elterjedése végeredményben, úgy hisszük, az erdélyi, elsősorban a csíkszéki, esetleg a háromszéki római katolikus kisiskolák létével, működésével függ össze, azokkal hozható kapcsolatba. Az archaikus imádságok folklorizálódásuk dacára olyan motívumokat őriztek meg, amelyek kétségkívül a régi magyar kódexekből eredeztethetőek. Ilyen ősforrásai a régi imádságoknak a Döbrentei-, az Erdy-, az Érsekújvári, a Thewrewk-kódex, és más kódex is a 15. század végéről és a 16. század elejéről, esetleg későbbről. HOLL Béla (szerk.): Régi magyar költők tára. XVII. század. Katolikus egyházi énekek. Budapest, 1974. 556-557. DOMOKOS Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni..." Budapest, 1979. 166.