Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

TAKÁCS György hárompataki, gyimesi és csíki gyűjtésében a pénteki imák, a Lehullott a Jézus vére kezdetű, Grál-motívumokat tartalmazó versek, az esti és hajnali imák motívumainak a forrása a régi magyar kódexekben lelhetők fel. Az archaikus imák egy részét valamikor énekelve sajátították el. Mára azonban az már csak ima- vagy versszöveg. A gyimesfelsőloki Szőcs Józsefné Tankó Anna imáját átvettük mi is: Lehullott a Jézus vére, Szent keresztfa tövébe, De a földön nem maradott, Mind piros rózsa kinyüott. Felszedték az angyalok, Alázatosan tisztelték. Monda Jézus az angyalnak: Vidd el Szentatyámhoz mennybe, Mondjad, keresztfámról küldtem, Ez a világ drága ára, Sebeim kinyílt rózsája: Nincsen hátra, csak egy órám, Elvégződött minden munkám, Kifogy a keserű pohár, Adóm keserű almája Hozott e kénos halálra. Ámen. 33 Úgy véljük, miszerint TÁNCZOS Vilmos kutatásai kétségtelenné tették a falusi kisiskolák 16—18. századi, vagy későbbi szerepét az archaikus imák valamikori széles körű elterjesztésében és fennmaradásában. TÁNCZOS Vilmosnak Csíkfalván (Moldvában) Szilágyi Ferenc deák, pa­rasztkántor (született 1909-ben) elmondotta A mi urunk a felfeszített Názáreti Jézus Krisztus... kezdetű imát, melynek eredete az Érdy-kódexre vezethető vissza. Szilágyi még a következőkkel egészítette ki mondanivalóját: Ezt vasár­nap, mise előtt mondották, „osztán utána az Úr imádságát, Miatyánkot, Üd­vözlégy Máriát, Dicsőséget, Gyónomot, Tízparancsolatot, Ötparancsolatot, a Hét szentséget mondották el közösen." TAKÁCS György: Aranykertbe aranyfa. Budapest, 2001. 129, 226-227, 240, 251, 263.

Next

/
Thumbnails
Contents