Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

kinyissa a szemét, ha kottából akarja mondani, mert ez a kotta nem szereti a tyúkszemü embert. " A továbbiakban az a megjegyzés születik, hogy amint a bejegyzések mutatják, a szolmizáláshoz, a kottaolvasáshoz is értett némelyik csíki iskolamester. Mi elmondhatjuk, hogy nem némelyik, hanem a legtöbb csíkszéki iskolamester az 1600-as és 1700-as években tudott kottát olvasni, szolmizálni. Az eddig itt forrásként használt iskolatörténeti kötetből ideírjuk azokat a költői hangulatra emlékeztető sorokat, amelyeket szentdomokosi iskolamesterek rögzítettek a régi egyházi énekeskönyvben: Kyrie Sem ennem, sem innom, Nincs semmi bánatom, Csak vagyok keserű búban, Eleison. A 17. század második feléből való a következő: Zöldellő erdőkkel, Virágzó mezőkkel Május gyönyörködik.

29 Az igen nevezetes Petri András-féle kéziratos énekeskönyv egyik másolója, esetleg szerzője, a kisasszonyi (csíkrákosi) tanító, kántor, Réti János. Réti karácsonyi énekéből vesszük e két sort: Ved(d) jó néven én szüvemet oh, édes Jézusom Önts(d) ki most szeretetedet oh, édes küsdedem. A másik három sor Rétinek a Boldogasszonyhoz írt énekéből való: Reménykegiel s teörekegiel fiad előtt érettem, Hogy tekénczen ram s megh menczen kentol, kit érdemlettem. Ugi (!?) versek(k)el s énekekkel tisztelik Szent Nevedet. Réti János a Petri András énekeskönyvébe 1663-1668 között 33 magyar és 3 latin éneket másolt be. Lehet olyan ének is, amelyet Réti saját maga költött.

30 MÉSZÁROS István: i. m. 220-223. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Petri András-énekeskönyv (a volt Jancsó-kódex).