Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - PÉTER E. KATALIN: Csík megyei kivándorlás 1850-1910 között

Gyufagyárat 1894-ben alapítottak, a nyomdaipar pedig 1880-tól mutat fejlődést. ENDES Miklós megjegyzi azonban, hogy a nagyipar, tőkehiány miatt nehezen indult meg. Annál több volt a kisiparos: asztalos, cipész, csizmadia, szabó, kovács. „Innen jutott Romániába is elég.'

ns A közigazgatás fejlődése is egyre több embert foglalkoztatott. Nehéz ezt ma már évről évre nyomon követni. A felsorolt hivatalok működésüket már 1900 előtt megkezdték, továbbfejlődtek a 20. században. Mindez kihatott a foglalkoztatásra. „A vármegyei hatóság 1879 szeptemberében ment Szeredába, a mai megyeházára 1886-ban költözött. Szeredában volt a főispáni, alispáni, államépítészeti hivatal, királyi pénzügyigazgatóság, főszolgabíróság, királyi járásbíróság, királyi törvényszék, a 24. honvédezred zászlóalja, csendőrszárparancsnokság, munkásbiztosító pénztár, erdőhivatal, posta és távírda, takarékpénztár, hitelszövetkezet, gazdasági egyesület, kaszinó, polgári olvasókör, kereskedőkör, iparos- és kereskedő ifjúságkör, kisdedóvó, elemi fiú és leányiskola, főgimnázium, magyar királyi földmíves iskola."

19 Fontos megjegyezni, hogy voltak - igaz nagyon erőtlen - iparfejlesztési kísérletek már a 19. század utolsó évtizedeiben (pl. sajtgyár). A Gyergyói Gazdakör 1883-as kiadványában a háziipar egy részének, nevezetesen a szövés elterjedésének, leírásánál olvashatjuk, miszerint Csíkszeredában léteztek olyan szövőiskolák, ahol a sikeres vizsga után egy-egy szövőszéket (osztovátát) ajándékoztak diákjaiknak. Az Iparkamara néha még értékesebb termelőeszközöket is adományozott, például 1899-ben Kövér György csíkszeredai lakosnak egy vasesztergát adott azzal a feltétellel, hogy ha 5 évig használni fogja, akkor a saját tulajdonát fogja képezni.

20 Az államtól nagy áldozatot követelt a munkáskezek visszatartása. „Ha tudnának oly iparvállalatot és gyárakat létesíteni, amelyek tisztességes napszám mellett munkát tudnak biztosítani a szegény népnek, akkor a kivándorlás biztosan csökkenne".

21 A javaslatot tevő FEJÉR Antal nagyon jól látta a kérdést, lényeges a javaslat, csak az volt a kérdés, hogyan lehetne megvalósítani? Voltak más, gyakorlatiasnak tűnő javaslatok is, csak ezek nem valósultak meg. ENDES Miklós: i. m. 19 ENDES Miklós: i. m. 20 Csíki Lapok. 1899. március 8. 21 FEJÉR Antal: Néhány szó a kivándorlás kérdéséhez. In Csíki Lapok 1899. február 1., 5. szám.