Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - PÉTER E. KATALIN: Csík megyei kivándorlás 1850-1910 között

A külföldre történő kivándorlási hullám megakadályozását sokan, az ország más, kevésbé lakott településére való kitelepítésében látták. Az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület e célból külön szakosztályt hozott létre. Működtetéséhez sok adományt is kapott. T. NAGY Imre említi, hogy Gr. Kuun Kocsárd birtokos 250.000 forintot utalt át az egyesületnek. A gondot az okozta, hogy nem tudták eldönteni, hogy milyen társadalmi osztályból származókat telepítsenek ki: „napszámos osztályt-e, a legszegényebb birtokos osztályt-e, az adósságok miatt tönkrement gazdákat-e, iparosokat-e, vagy vegyesen".

22 3. Az 1900-1910 közötti időszak A téma talán egyik legavatottabb ismerője írja 1937-ben, a Hitelben megjelent tanulmányában

23 - az általam egész időközre jellemzően -, hogy: A TERMÉSZETES SZAPORULAT arányszáma lényegesen nem változott az utóbbi félévszázad alatt, a népességszám azonban időközben 30 százalékkal emelkedett s a viszonylagos túlnépesedés következményeképp közel negyedszázezer lélek elhagyta a megye területét (kiemelés általam). Csík társadalompolitikájának talán ez a legvitatottabb kérdése. 1862-ben már alapítvány létesül a kivándorlás megakadályozására s ettől az időtől fogva az irodalmi adalékok is számosak: vannak, akik felállítják a napszámos, cseléd és végleges kivándorlók hierarchiáját - vannak, kik analógiát keresnek s újkori népvándorlásnak mondják, a tények taglalása s az adatközlés sem szegényes. A kérdés azonban ma éppannyira megoldatlan, mint akárcsak a múlt század utolsó évtizedeiben. Különösképpen, ha a kászonalcsíki járást tekintjük, melynek népessége az egymást követő népszámlálások tanúsága szerint mind kevesebb és kevesebb: 1869 1880 1890 1900 1910 1930 25.233 24.936 24.366 25.396 21.849 21.663 OLÁH Sándor 1996-ban megjelent dolgozatában

24 VENCZEL-Í idézve a kivándorlás irányára említ érdekes adatot: 1901-1913 között, dacára a megnehezített adminisztratív körülményeknek, a székelyföldi megyékből 8599 fő vándorolt Havasalföldre és Moldvába. T. NAGY IMRE: Székely kivándorlás. Budapest, 1895. 10-15. VENCZEL József: Csík népe és népesedési viszonyai. In Hitel - Kolozsvár 1935-1944. II. kötet (szerk. ZÁHOLYI Éva). Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1991. 141. OLÁH Sándor: A székelyföldi migráció előtörtének áttekintése. In Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. Csíkszereda, 1996. 23.