Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra
A korabeli lelki-szellemi helyzetet valamennyire érzékelteti egy ferences szerzetes História Domus gyanánt írt feljegyzése, 42 az ügynökök jelentései, 43 és Márton Áronnak a búcsúban elmondott beszéde, 44 mely szerint a százezres létszámban összegyűlt tömeg hitet és erőt sugárzott (a megfigyelők nyugtalanságát egyebek közt bizonyosan fokozta, hogy a püspöki beszédre éppen június negyedikén került sor). Pár héttel később a kommunista hatóságok lefogták a püspököt, a búcsút pedig ettől kezdve minden erőszakos eszközzel tiltották, akadályozták évtizedekig. Negyven éven át úgy mentek az emberek informális kis csoportokban Somlyóra, hogy csak emlékeik és reményeik lehettek a teljes ünneplésről. A búcsújárás ennek ellenére sem szűnt meg, de a nyilvánosságban semmi nem jelenhetett meg róla, a rend és a templom História Domusát nem lehetett vezetni; visszaemlékezéseken kívül alig van a kezünkben forrás, amely a vonzáskörről hírt adhatna 45 Az látszik valószínűnek, hogy ezekben az évtizedekben a búcsúba főként a tradicionális székelyföldi körzetből jártak el, továbbá Moldvából a csángók csoportjai. A hetvenes-nyolcvanas években fiatal budapesti értelmiségiek kis csoportjai már azzal a szándékkal indultak el a somlyói búcsúba, hogy ott lehet találkozni a csángókkal. A KERÉNYI Ferenc rendezésében 1972-től színpadra állított és nagy sikerrel játszott Csíksomlyói passió 46 bizonyosan hozzájárult ennek a vonzáskörnek újabb kori kiszélesü„Az idén szokatlan lelkesedéssel és bensőséggel zajlott le a nagy búcsú. Körülbelül százezer ember vett részt annak ellenére, hogy külső gáncsoskodások mindenütt fordultak elő. Márton Áron püspök félbeszakította bérma-körútját és Gyimesből vonult be 4000 csángó ember kíséretében lóháton Somlyóra. Éppen a kikerülés idejére. Fönséges látvány volt, amikor a háromszoros védelmi vonalat alkotó csángóság a püspököt átadja egészségesen és sértetlenül a székelység tömegének, hogy az viselje gondját továbbra is, amíg a Székelyföldön tartózkodik. A főpásztor kikerülése után a kegytemplom szószékéről szólott a néphez. A népnek szólt, a néphez szólt és a nép érzelmét tükrözte vissza, erős és határozott formában. Másnap főpapi miset mondott. Pünkösd hétfőjén délután a somlyóiak, csomortániak és pálfalviak hatalmas kíséretével Taplocán, Csicsón és Rákoson át Szentmihályra utazott bérmaútja folytatására." História Domus. Kézirat, ferences tulajdonban. 43 Egy példa: „A csoportok között az elvtársak egyike felfedezte a marosvásárhelyi Fekete Gyula ügyvédi kamarából kizárt ügyvéd fiát, aki jelenleg egy csíki községben mint ügyvéd dolgozik, aki unitárius létére szükségesnek látja azt, hogy a plébánossal együtt meglátogassa a szenthelyet, ezzel is megakadályozza a község lakosságának helyes irányba való nevelését." GAGYI Í. m. 193. 44 MÁRTON Áron gyulafehérvári katolikus püspök Beszéde a csíksomlyói búcsün. (Csíksomlyó, 1949. jún. 4.) = VINCZE Gábor (szerk.): Történeti kényszerpályák - kisebbségi reálpolitikák II. Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989. Pro Print, Csíkszereda, 2003. 125-126. 45 Rövid beszámoló nyugati magyar egyházi folyóiratban jelent meg: PÁLFI 1975. 46 KERÉNYI 1972.
