Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

ismertek.

4 Csaknem bizonyos, hogy a középkori alapítású ferences rendház akkor válhatott regionális jelentőségű központtá, amikor Erdély és a Székelyföld 16-17. századi vallási átrendeződése után Kájoni János idejében és részben kezdeményezésére iskolát és nyomdát alapítottak, melyeket sikerült évszázadokig meg is tartani.

5 A klasszikus szépségű Mária-szobor körül kiformálódó kultusz mellett (amibe annak csodatevő ereje is belejátszott) ez a két tényező emelte ki Somlyót sok más ferences ház közül. Azt is tudjuk, hogy noha a kegyhelynek már 15. századi pápai búcsúkiváltságai is voltak, az első biztos híradások a pünkösdi búcsújárásról csak a 18. század elejéről valók. Az utóbbi háromszáz év alatt a búcsújárás főbb korszakhatárait a politikai változásokhoz is kötődő megszakításokhoz, radikális újraalakításokhoz kapcsolhatjuk: 1780-hoz, 1850-hez, 1920-hoz, 1949-hez, 1990-hez.

6 Hogy mikor kikre és hogyan terjedt ki a kegyhely vonzásköre, arra a korai időkből forrásként szolgál néhány egykorú ferences kézirat, háztörténet, tanúkihallgatás; a 19. század második felétől a sajtóban közölt híradások egyre szaporodó sora, majd 1990 után a ferencesek által megszervezett rendezők és fogadók feljegyzései. Ezt a kérdéskört és ezt a forrásanyagot a népszerű összefoglalásokban mindeddig senki nem vette tüzetesebben figyelembe; indokolt hát, hogy egy hosszabb ideje tartó kutatás és megfigyeléssorozat részeként bemutassuk. 1. Régmúlt Az 1850 előtti csaknem másfél száz évből meglehetősen keveset tudunk arról, kik és honnan voltak jelen pünkösdkor a somlyói búcsún. A környező falvak népében persze bizonyosak lehetünk, de hogy ez meddig terjedt ki, arra csak következtetni lehet. KÁ]ONI János 1684 körül írt custodia-történetében, amelyben a csíki konvent donátorai is fel vannak sorolva, a nevekhez nem társul lakóhelyük megadása, így ebből a korból a Liber Niger (Fekete Könyv) gyanánt emlegetett forrás még közvetett következtetésekre sem ad alkalmat.

7 1753-ban Veres Lajos ferences páter kéziratos rendtartomány-történetében a kegyszobor ismertetéséről szólva (VI. §) a búcsúra igyekvők között megemlíti a gyergyóiakat, a csíkiakat, kászoniakat, továbbá a háromszéki, udvarhelyi, sőt a moldvai végeken lakó katolikusságot is (mivel kiadatlan forrásról van szó, érdemes hosszabban idézni: 4 BENEDEK 2000; BOROS 1943; DACZÓ 2000; MÁRTON 2003; MUCKENHAUPT 1999; PAPP 1995; Soós 1996; TÁNCZOS 1995. 5 SAVAI 1997. 6 A búcsújárás eredetéről, történetéről, korszakairól ld. MOHAY 2000; MOHAY 2004. 7 KÁJONI 1991.