Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - KASSAY JÁNOS - BAKACSI GYULA: Románia EU-csatlakozásának hatása a magyar munkaerőpiacra

2. sz. táblázat: A román munkaerő alakulása 2001-2008 között 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma - ezer fő. 4619 4567,8 4590,9 4645 4704 4755 4800 4832 A foglalkoztatottság növekedési -0,1 -1,1 0,5 1,2 1,3 1,1 0,9 0,7 rátája - % Bruttó tlagjövedelem - ezer ROL 4220,4 5320,6 6637,9 8180 9473 10654 11823 13032 Éves növekedési ráta - % 48,6 26,1 24,8 23,2 15,8 12,5 11 10,2 Reá lbér-növekmény rátája - % 4,9 2,1 10,7 10,0 12,4 5,2 5,6 8,3 A munkanélküliek száma a jelzett év 827 761 659 558 535 525 515 505 végén - ezer fő Munkanélküliségi ráta - % 8,8 8,4 7,4 6,2 6,1 6,0 5,8 5,7 Forrás: Comisia Nationalá de Prognozá, 2005 (Országos Előrejelzési Bizottság) Pozitív fejlemény a román munkaerőpiaci-kínálat tekintetében az a tény, hogy a munkavállalók képzettségi szintje javult az elmúlt 12 évben. 1994-ben a munkaképes lakosság 7,6%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, ez az érték 2000-ben 8,4%-ra nőtt. A középfokú végzettség tekintetében több mint 3%-os javulás volt a tapasztalható, ez az érték ma meghaladja a 77,4%-ot, a férfiak esetében pedig a 80%-ot is. Mindkét nem esetében magasabb ez az arány, mint az EU-átlag. A 2. sz. táblázat a román munkaerő-piaci jellemzőket és változásokat mutatja be az elmúlt évek és a következő két év viszonyításában. Némi eltérést tapasztalhatunk a fenti előrejelzés és a 2006-os adatok között, de ennek értéke nem számottevő, a jelzett trend pedig ténylegesen folytatódik. Csökken a munkanélküliség, növekszik a foglalkoztatottak száma, az átlagjövedelmek 2008-ra elérik a 400 eurót, amennyiben az inflációs ráta nem emelkedik az országban és az euró sem erősödik váratlan mértékben. Ezekhez a bizakodó adatokhoz persze hozzáadódik azoknak a száma is, akik kikerülnek a munkanélküliségi statisztikákból pl. azáltal, hogy az európai országokban hosszabb időre munkát vállalnak. Nem túlságosan sajátos, de annál negatívabb fejlemény, hogy tulajdonképpen a külföldön munkát vállalók nagy része vidéki fiatal, a 18-30 év közötti korcsoport tagja. Ez a romániai demográfiai helyzet tekintetében sem túlzottan biztató tény a befogadó országok szempontjából viszont kedvező.