Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - KASSAY JÁNOS - BAKACSI GYULA: Románia EU-csatlakozásának hatása a magyar munkaerőpiacra

Románia másik jellegzetessége a vidéken élők nagyon magas aránya. A városi lakosság aránya 2002-ben 54,6%, 1990-ben pedig 50,6% volt, a falun élők aránya 1996-ban volt a legmagasabb, több mint 50%. Ez a mutató a vidék társadalmi szerepét hangsúlyozta, amikor is a strukturális változások nyomán felszabaduló munkaerő visszaáramlott az önfenntartó mezőgazdaságba. A munkavállalók ágazatonkénti megoszlása a következőképpen alakult 2003-ban: az iparban a foglalkoztatottak 24,8%-a, a szolgáltatásokban 35,7%, a mezőgazdaságban 34,7%, az építőiparban pedig a foglalkoztatottak 4,8%-a dolgozik. Ezek az értékek módosultak a 2000-es adatokhoz viszonyítva: építőipar 4,1%, ipar 23,2%, a mezőgazdaság 41,4% míg a szolgáltatásokban a foglalkoztatottak 31,2%-a volt jelen. Látható, hogy mindössze 3 év alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen csökkent, a szolgáltatások aránya viszont nőtt. Ez főként a román gazdaság növekedésével együtt járó munkalehetőségek megjelenésével magyarázható. Ha differenciáltan vizsgáljuk az ipari szektort, akkor látható, hogy ezen belül több munkaerő-elbocsátó ágazat és alágazat található: L sz. táblázat: A jelentős számú munkavállalót elbocsátó ágazatok - ezer fő Ágazat 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Fémfeldolgozás 194 163 168 146 144 138 Szállítási járművek gyártása 146 132 126 121 110 102 Vegyipar 142 128 122 108 108 106 Gép- és szerszámgyártó ipar 182 150 144 149 135 133 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal (Institutul National de Statisticá) Jelentős foglalkoztató ágazattá nőtte ki magát az élelmiszeripar, textilipar, építőipar, a kereskedelem, turizmus, viszont a tudásalapú ágazatok esetében csak lassú fejlődés tapasztalható. A romániai munkaerő alacsony költsége, mint kompetitív előny jelenik meg, de ez az előny a csatlakozást követően csökken, ezért szükséges az ország versenyképességi stratégiáit az innovatív és K+F tevékenységekre építeni. (Gazdasági Versenyképességért Operatív Program, 2006). Ez lehetővé teszi a jól képzett munkaerő alkalmazását és a Romániába áramló technológia-import mértékének csökkentését, valamint a magas hozzáadott érték megtermelését. A román munkaerő ára jelenleg rendkívüli alacsony a többi európai országéhoz viszonyítva. A minimálbér Romániában 86 euró (Eurostat, 2005), alig nagyobb mint Bulgáriában (77 euró), viszont jóval alacsonyabb mint pl. Máltán (563 euró), Csehországban (239 euró), Lengyelországban (207 euró), vagy Magyarországon (229 euró) (GVOP, 2003).