Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)
NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben
A gyűjtés során rákérdeztem arra, hogy a kaluger papok mekkora pénzösszeget kérnek egy-egy rontás helyrehozataláért. Gercuj Margit megjegyezte, hogy a pap nem határozza meg pontosan annak az összegét, a páciens annyit ad a kaluger papnak, amennyi tőle telik. A vizsgált települések lakóiban annyira él a román papban való bizalom, hogy gyakran betegségük elmúlását is annak eredményeként fogják fel, hogy a pap imádkozott értük, tehát Isten közbenjárását kérte. Gyakoriak azok az esetek is, amikor egy személy betegségének tudatában van és orvoshoz fordul, viszont az orvosok vagy nem tudják diagnosztizálni a betegséget, vagy pedig meggyógyítani nem tudják, ilyen esetekben a páciens utolsó mentsvárként a kaluger paphoz fordul. Ambrus Anna beszél el egy olyan esetet, amely a saját fiával történt meg. A más falurészben élő, kiházasodott fiú szerelmi rontás áldozata lett. Erről az asszony nem közvetlenül a fiától értesült, hanem búcsú alkalmával egy falubeli asszony említette neki. Az asszony elmondása szerint a férfit megrontották, az italába csöpögtettek valamit, aminek következtében a férfi testén elváltozások jelentek meg, és ez viszketegséggel járt együtt. Az asszony azt a tanácsot adta Ambrus Annának, hogy menjen el a román paphoz, és adjon misérevalót, mert ez az egyetlen módja a rontás elhárításának, az asszony szavaival élve: maga adjon misére valót, me a fermekát a miseszógálat elvágja. Fia egészségének biztosítása érdekében az adatközlő a román paphoz fordult, három napra rá a fiún már érzékelhetőek voltak a javulás jelei, viszont a viszketegsége még sokáig megmaradt. Ebből a történetből is kitűnik, hogy az emberek mennyire befolyása alatt állnak a román pap tevékenységének. Habár katolikus felekezetűek, érdekes módon az esetek nagy részében nem katolikus, hanem ortodox vallású paphoz fordulnak. Ennek egyrészt az lehet a magyarázata, hogy az ortodox vallásúak az imára is több időt szánnak. Ezt személyes tapasztalatból is tudom, hiszen egy alkalommal elkísértem egy ismerősömet az ortodox templomba, ahol az illető pénzt fizetett azért, hogy az ordodox pap imádkozzon a mise keretén belül a halottak lelki üdvéért. Szerinte az ortodox papok azért a pénzösszegért sokkal többet imádkoznak, mint a katolikusok, és ez a tény nagyban befolyásolja a túlvilágon élők sorsát. Másrészt pedig a katolikus papok nem nyújtanak olyan szolgáltatást, mint az ortodoxok, ők nem folyamodnak Istenhez rontó célzattal, nem kérik Isten közbenjárását azért, hogy valaki kárt szenvedjen el, amiért egy másik embernek rosszat okozott. A szerelmi hűtlenséggel kapcsolatban is egy tragikus kimenetelű történetnek a birtokába is jutottam. E történetet a már előbb említett adatközlő, Ambrus Anna beszélte el. Elbeszélése szerint az egyik szomszéd családban történt meg, hogy az asszonyt hűtlenkedése miatt váratlan halál érte. A falubeliek vé-