Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

leménye szerint miseszolgálat vetett véget az asszony életének. Arra gyanakodtak, hogy az asszony hűtlenkedésére a férj fényt derített, és misét fizetett az asszony bűnének megtorlása érdekében. Az elmondottak szerint az asszony a sógorával folyamatosan csalta férjét, ebből is következtettek arra, hogy a paphoz való folyamodás oka ez lehetett. Másrészt a hamis eskü gyanúja is felmerült a faluban, egyesek azzal magyarázták az asszony halálát, hogy korábban birtokkal kapcsolatban hamis esküt tett, s emiatt Isten megbüntette őt. 2.3. Katolikus pap vs. kaluger Ambivalensnek nevezhetők a falubelieknek a román pappal kapcsolatos nézetei. Az egyik adatközlő, Bilibók Anna elmondja saját véleményét a román papok rontásáról, szembehelyezve velük a katolikus papok tevékenységét: A pap a katolikus vallásban azé imádkozik, hogy az Isten fordítsa meg az eszét annak a rossztevőnek, de arra nem, hogy meghaljon, rosszat nem. Elmondása szerint a Gyimes településhez tartozó Sáncpatakban tevékenykednek olyan kaluger papok, akik gyertyát vetnek. Ez abban áll, hogy meggyújtanak egy gyertyát és amellett addig imádkoznak, amíg az elég. A gyertya elégésével egyidőben maghal az a személy, aki rosszat követett el. Pócs Éva jegyzi meg a gyertyaégetés aktusáról, hogy annak során a gyertyát otthon kell elégetni, és ez is része a megcsináltatásnak.

34 Bilibók Anna egy, saját édesapjával megtörtént esetet is elbeszél, amely egy tárgy (szőnyeg) eltűnésével kapcsolatos. A történet lényege, hogy az adatközlő családjának tulajdonában volt egy szőnyeg, amelyet egy napon elloptak. Nemsokára rá a faluban megjelent egy kaluger pap. A családfő szóba állt vele, és misérevalót adott annak érdekében, hogy kerüljön kézre a tettes, és bűnhődjön meg azért, amiért lopást követett el. Nemsokára egy, a család előtt a lopásban gyanúsnak vélt személy hirtelen meghalt, a pallóról a patakba zuhant. Itt ragadható meg az ambivalencia az adatközlő vélekedéseiben. Az előbbiekben tisztázza, hogy ő nem hisz abban, hogy egy földi személynek olyan hatalma legyen, amely által életeket vehet el, tehát lehetetlennek tartja, hogy az Isten ilyen képességeket szolgáltathat ki egy-egy földi személynek, viszont a személyes történetet elbeszélve benne is megkérdőjeleződik, hogy mi lehetett az illető személy hirtelen halálának az oka. Mivel racionális magyarázatot nem igazán talál az ember halálára, így nyitottá válik arra, hogy esetleg ő is a román pap rontásának betudhatóan könyvelje el a halálesetet. Mint láthattuk, az előbbiekben tárgyalt kaluger pap a boszorkányság rendszerében az Ördög ellenlábasaként jelenhet meg, aki gyógyító és rontó hatalommal egyaránt rendelkezik. Pócs 2001. 446.