Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

senki sem láthatta, emiatt lefolyása mind a megbetegített egyén, mind a család előtt titokban maradt. A rontásfeloldásnak a következő fázisa a gyógyító házában történt, amikor is a férfi megvizsgálta a beteget, majd azt tanácsolta neki, hogy hazafele tartva ne nézzen hátra, mert az esetben nem tud megszabadulni betegségétől. Az adatközlő ekképpen cselekedett, és kis időre rá kigyógyult betegségéből. Ebben az esetben a specialista csupán a gyógyítás műveletét hajtotta végre, a rontó félről nem szolgált információkkal. Effajta tiltásra Pócs Éva gyűjtéseiben is találtam példát, aki kimutatta, hogy a csíkkarcfalvi, illetve a csíkjenőfalvi közösségek egyes tagjainál előfordult az, hogy a rajtuk végzett rontásfeloldás után az illető személynek nem volt szabad visszafordulnia, illetve, hogy sikeres legyen a művelet, kifordított ingben kellett hazamennie.

13 Rákérdezve az adatközlőre, Bilibók Péterre, hogy volt-e sejtése arról, hogy a rontást ki okozhatta, elmondta, hogy ő arra gyanakodott, hogy valaki a rokonságból ronthatta meg őt. Ennek okaként a földek rokonság közötti egyenlőtlen elosztását nevezte meg. A Bilibók Péter kapcsán említett két specialista szerepét sok esetben a román pap veszi át. Gyimesfelsőlokon napjainkban is megfigyelhető tendencia, hogy abban az esetben, hogyha az egyént sérelem éri, akkor az illető román paphoz, ún. kaluger paphoz fordul, hogy az helyreigazíthassa a rajta ért rontást, valamint Isten közbenjárásával megbüntethesse azt a személy, aki rosszat akart neki. Mint a fenntiekben is láthattuk, a rontásnak leegyszerűsítve kétféle módja van, egyrészt, hogyha az emberek saját maguk végzik a rontást, másrészt, hogyha azt mással csináltatják. A rontásnak e két típusáról beszélhetünk, viszont e két típus lényegében azonos egymással.

14 1.2.3. Átok mint rontási technika. Az átok a rontási technikák közé is besorolható. Az átok formájában kimondottak az átok céljául is szolgálhatnak, de ugyanakkor az átok a bajok utólagos magyarázata is lehet. Pócs Éva fontos tényezőként említi, hogy az átok csak arra száll, aki bűnös. Ahogyan az általa végzett gyűjtésekből is kiderül, a közösség tagjai az átkozódást igazságos dolognak tartják. Mint megjegyzi, az is gyakori, hogy Istenre hárítják az átkot, így a rontás emberi eszközét felemelik a természetfeletti szférába, s ennek köszönhetően majd Isten sújt le a bűnösre.

15 A szerző az átkozódás mellett a már általam is érintett tárgyakkal való ron13 Pócs 2001. 446. 14 Pócs 2001.. 430. 15 Uo. 433.