Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Rontáshiedelmek, hiedelemszerepek a gyimesi közösségben

tást említi, mint a rontás eszközét. A tárgyakkal való rontásnál két módszert különít el, az egyik az érintkezéses mágia elvén működik, és arra irányul, hogy a megrontandó személy tárgyainak, ruhadarabjainak eltulajdonításával lehetővé tegye az azokon elvégzendő rontási műveleteket, tehát az analógiás elven történő rontást. A másik módszer a participációs mágia elve alapján működik, eszerint a rontó fél behatol a megrontandó életterébe és ott olyan tárgyat helyez el, amellyel majd rontást okozhat. 16 1.2.4. A böjt mint lehetséges rontástípus. Végül a rontásnak egy következő eszközeként említem a böjtöt. Az általam vizsgált gyimesfelsőloki közösség­ben erre nem találtam példát, persze ez nem jelenti azt, hogy nem is fordul­hat elő az adott helyen. Pócs Éva a böjtről mint rontó módszerről megállapítja, hogy az gyakran akkor bizonyul hatásosnak, amikor az átokkal egybefonódik, viszont a ritu­ális böjt egymagában is szolgálhat rontó eljárásként, s gyakran azzal a céllal történik, hogy a sértő személy halálát okozza. A fogadott böjt az egyház által előírt böjttől teljesen különbözik, viszont annak egy balkáni eredetű archaikus válfajának tekinthető. 17 2. Román pappal való rontás A továbbiakban a talán ma legelevenebben élő rontásgyakorlatra térek rá. Először azonban fontosnak tartom tisztázni a terminológiát. KESZEG Vilmos a román papról írt tanulmányában megjegyzi, hogy a ro­mán pap alakja szinte teljességgel ismeretlen a néprajzi leírásokban, habár a romániai magyar népi kultúra egyik, a román kultúra részéről érkező hatás­nak tulajdonítható legjellemzőbb sajátossága. 18 2.1. A román pap a hivatalos ortodox vallás lelkésze, akinek jogában áll családot alapítani. E tekintetben velük szembenállnak a román szerzetesek vagy kalugerek, akik nőtlenséget fogadnak és gyakorolják a mágiát. A mágiát mint egyfajta szolgáltatást művelik, amelyet fizetség ellenében gyakorolnak és mind az ortodoxok, mind más vallásúak számára biztosítják. 19 16 Uo. 431. 17 Uo. 434. 18 KESZEG 1996. 335. 19 U0..336.

Next

/
Thumbnails
Contents