Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

NÉPRAJZ - BERECZKI ORBÁN ZSELYKE: Népi táplálkozás Szatmár megyében

A bögréket szájjal befelé rakják, s a köztük lévő hézagot sárral töltik ki. A bögréket helybeli fazekasok égetik. Ezeknek az aszaló kemencéknek szinte szakasztott mását használják fazékégetésre egy sopron-megyei német községben, Csáván, a fazekasok. Az efféle égetőkemencéknek Németföld a hazájuk, bár nálunk sem ismeretlenek, s így nem lehetetlen, hogy Szatmárba is korai német telepesekkel kerültek."

4 Az aszalt gyümölcsöket megfőzve télen a fonóba vitték s nyalánkságként fogyasztották. Fogyasztás előtti napon megfőzték, hogy minél édesebb legyen. Magas édességtartalma miatt „nyálazó" volt a neve. Különleges csemegének számított az úgy megaszalt szilva, melynek közepébe, a mag helyébe, diót tettek. Savanyítás. Indulásból megjegyzendő, hogy ez a módszer legtöbbször együtt jár a sózással. Valamikor nagyon sok növényt savanyítottak be télire. Ma elsősorban káposztát, kisebb mértékben (sárga)répát (murkot), uborkát, paradicsomot tesznek e módszer szerint el. Hajdanán nagy fahordókba tették el télire a káposztát, melynek a tetejét rá lehetett csavarozni. Napjainkban - a műanyag századában! - nejlonhordók vették át ezek helyét. A módszer ennek ellenére semmit sem változott. A bödön aljára egy cső kukoricát helyeznek (az érlelést elősegítendő), majd erre egy sor gyalult káposzta jön, melyet közepesen megsóznak. Ezt követi egy sor fejes káposzta torzsájával felfelé állítva, melyből a torzsáját eltávolították, s helyébe sót tesznek. Soronként két-három babérlevelet adnak hozzá, vagy tíz szál, hosszában elvágott tormát, ezen kívül szemes borsot és kaprot. Víz egyáltalán nem jár belé, viszont jól megnyomkodják - régen megtaposták - s ha volt ilyen hordójuk, tetejét szorosan rátekerték, ha nem, akkor két-három nagyobbacska követ helyeztek a hordó szájára.A savanyított káposzta ma is az egyik legfontosabb néptáplálék. Eszik nyersen, főzve, pirítva, párolva. Uborkát, paradicsomot ecettel, sóval, kovásszal, különböző fűszerekkel szokás eltenni. A céklát meghámozzák, felvagdossák (karikára, vagy pedig kockára), megsózzák és másnap reggelig állni hagyják. Ekkor odateszik főni. Babérlevelet, szemes borsot, kaprot, kevés ecetet adnak hozzá, valamint tormát - tulajdonképpen ez tartja el. Erőművi eljárások A növényi nyersanyag feldolgozásának másik módja az erőművi eljárás. Ez alatt a kézi, állati vagy gépi erővel, különféle szerkezetek, gépek igénybevételével történő feldolgozást értjük. Céljuk a természetszerűen nagyobb darabokban nyert táplálékanyagok felaprózása, könnyebben elkészíthetővé tétele, értékes alkotóelemeinek kinyerése. 4 SZÁNTÓ András: Eleink ételei. Budapest, 1986.