Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ÁLLATTAN - DEMETER LÁSZLÓ - MARA GYÖNGYVÉR: A mocsári béka (Rana arvalis) elterjedése és populációmérete a Csíki-medencében

A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2005 439-450 DEMETER LÁSZLÓ - MARA GYÖNGYVÉR A MOCSÁRI BÉKA (RANA ARVALIS) ELTERJEDÉSE ÉS POPULÁCIÓMÉRETE A CSÍKI-MEDENCEBEN Abstract: [Distribution and dimensions of population of the moor frog (Rana arvalis) in the Csík / Ciuc Basin] We présent the distribution of the moor frog (Rana arvalis) in the Ciuc Basin, Eastern Carpathians, based on records of the breeding populations in 1999, 2004 and 2005. We identified two large populations each with at least 600 individuals. These are the first abundance data on this species in România. In 30% of the breeding habitats we have observed a very small number of individuals, and from 1999 the species apparently disappeared from 15% of the habitats. We suggest that the moor frog is in an ongoing regress in the area, the main cause of which could be habitat changes due to the river régulation in the early 1980-s. Rezumat: [Distribuţia şi dimensiunile de populaţie a broaştei de mlaştină (Rana arvalis) în Depresiunea Ciucului] In lucrarea de faţă prezentăm distribuţia broaştei de mlaştină (Rana arvalis) în Depresiunea Ciucului, bazat pe observaţii făcute în 1999, 2004 şi 2005. Cu metoda numărării pontelor pe aria studiată am identificat două situri cu populaţii reproductive de cel puţin 600 indivizi adulţi fiecare şi mai multe populaţii mici. Acestea sunt primele date de abundenţă a acestei specii în România. In 30% dintre habitate am observat foarte puţini indivizi, iar din 15% dintre habitate (în Ciucul de Mijloc) specia aparent a dispărut după 1999. Presupunem că broasca de mlaştină este în regres în Depresiunea Ciucului, principala cauză a acestuia fiind schimbările de habitat cauzate de regularizarea Oltului. Bevezetés A mocsári béka (Rana arvalis NlLSSON 1842) észak-palearktikus elterjedésű, síksági vizes élőhelyekre specializálódott békafaj (FUHN 1960). Erős élőhelyspecializálódása és élőhelyeinek eltűnése miatt Romániában veszélyeztetettnek minősül (COGÁLNICEANU - VENCZEL 1991). A faj jellegzetessége, hogy a hímek egy részének hátoldala a nászidőszakban élénk kék színűvé válik. A nagyobb termetű és gyakoribb gyepi békától (Rana temporaria) karcsúbb testfelépítése, a hasoldal világos krémszíne, a has és hátoldal közötti márványozottság hiánya, valamint tavasszal a hímek hangja alapján különböztethető meg legkönnyebben. Összetéveszthető még az erdei békával (Rana dalmatina), amelynek lába hosszabb, orri része keskenyebb, hangja és élőhelye is eltér (COGÁLNICEANU et al. 2000). A Székelyföldön a Rétyi Nyírbeli mocsári béka populáció a legismertebb, egy európai populációgenetikai kutatásban is vizsgálták (RAFINSKI - BABIK 2000). A Gyergyói-medencében valószínű nagyobb populációk előfordulása, GHIRA és mtsi. (2002) több településről jelezték. A Görgény-Hargita vonulat-