Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

cu vârsta probei. Calculând raportul acid cisteinic/cisteină (R) au rezultat că pentru probele cu vârsta cuprinsă între 1600 - 1750 ani acest raport a fost de 300 - 320 de ori mai mare decât pentru lână, respectiv de 100 - 115 ori mai mare decât pentru covor contemporan. Curbele de etalonare obţinute prin reprezentarea variaţiei în timp a raportului R şi a conţinutului de acid cisteinic, cistină, metionină şi tirozină, pot fi utilizate pentru datarea covoarelor şi textilelor din lână având vârstă necunoscută. Cuvinte cheie: aminoacizi, cromatografia cu schimbători ionici, IEC, cromatografia de mare performanţă a lichidelor, HPLC, metode analitice, hidroliza proteinelor, datarea obiectelor, racemizarea aminoacizilor, oxidarea şi descompunerea aminoacizilor. A pontos kormeghatározás rendkívül fontos a régész számára, mert egyrészt lehetővé teszi a vizsgált időszak objektív meghatározását, mely egy adott környezetben bizonyos kulturális vagy technológiai szint eléréséhez szükséges, másrészt a pontos kormeghatározás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük miként terjedtek szét az ismeretek a Földön, vagy kijelenthessük, hogy az ismeretek a különböző területeken egymásra épülve, egymás kölcsönhatásában vagy egymástól függetlenül alakultak ki. A legkorábbi időpont, melyet történeti kormeghatározással pontosan be tudunk azonosítani, Kr. e. 3100, az egyiptomi első dinasztia uralma, melyre egy keltezhető csillagászati esemény alapján tudtak következtetni, amit több mint egy évezreddel később jegyeztek fel. A Krisztus előtti harmadik évezredet megelőző korokra vonatkozóan a régészet csaknem kizárólag a radiokarbon kormeghatározásra van utalva, ezzel az eljárással a keltezhetőség határát mintegy 80.000 évre sikerült kitolni. A módszer csak széntartalmú anyagok esetében alkalmazható, és nem alkalmazható 80.000 évnél idősebb minták esetében sem, illetve kis széntartalmú anyagokból (agancs, csont, kagylóhéj) igen nagytömegű minta szükséges a módszerhez, amit a régész a legtöbb esetben nem engedhet meg magának. Míg az előbbi anyagokból kb. 0,2 - 0,5 kg anyag szükséges a radiokarbon kormeghatározáshoz, addig az aminosav racemizáción alapuló kormeghatározás 1 - 2 gramm jól konzerválódott vagy fiatalabb minták esetében 100 - 500 milligramm fehérjetartalmú anyagból is elvégezhető. Ez utóbbi módszer igen nagy előnye még az is, hogy a kormeghatározás idejét 450 - 500 ezer évig is ki lehet tolni, tehát ez a módszer még ott is használható, ahol a radiokarbon kormeghatározás már szóba sem jöhet. Fentiek miatt régész kollégáink ösztönzésére az izoleucin epimerizációját és a többi fehérjealkotó aminosav recamizációját felhasználva módszert dolgoztunk ki fosszíliák korának meghatározására. Az általunk kidolgozott, munkahelyünk adottságaihoz alkalmazott, aminosav racemizáción, illetve epimerizáción alapuló kormeghatározási módszer egy olyan vizsgálat, melyet Magyarországon és Romániában - tudomásunk szerint - még senki sem alkalmazott, a fehérjealkotó aminosavak többségét pedig mi használtuk fel elsőként a világon -