Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

ALKALMAZOTT KÉMIA - ALBERT CSILLA - SALAMON ROZÁLIA - CSAPÓ JÁNOS: FOSSZILIS anyagok korának meghatározása az aminosavak átalakulása és racemizációja alapján

csoportosan - kormeghatározásra. Segítségével adatokat kaphatunk régen élt emberek és állatok csontjai koráról, segítve ezzel a régész munkáját. A D-alloizoleucin és a „lassú" racemizációs idejű aminosavakkal a 100.000-450.000 év közti fehérjetartalmú régészeti leletek, a „lassú" és „közepes" racemizációs idejű aminosavak segítségével pedig az 5000-100.000 év közötti csontleletek korát tudtuk az analitikai módszer hibahatárának (D-allo-izoleucin esetében 3%, a többi aminosav esetében 5-10%) meghatározni. A D- és az L-aminosavak szétválasztására és meghatározására újabban a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiát, korábban pedig egy általunk kidolgozott, a diasztereomer dipeptidek szétválasztásán alapuló ioncserés oszlopkromatográfiás módszert használtunk fel. Az 500-5.000 év közötti csontminták korának meghatározására a kéntartalmú aminosavak oxidációjával és a tirozin bomlásának nyomon követésével próbálkoztunk. Ez utóbbi próbálkozásunk oda vezetett, hogy módszert dolgoztunk ki a nagy cisztintartalmú gyapjúból készült szőnyegek, ruhák és díszítések korának becslésére. Jelen írásunk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az aminosav racemizáció vizsgálatának kezdeteiről, a racemizáció mechanizmusáról, a fogakban és a csontokban lejátszódó változásokról a D- és L-aminosavak szétválasztására és meghatározására kidolgozott módszerekről beszámoljunk. Nincs mód arra sem, hogy ismertessük az általunk kidolgozott minimális racemizációval járó, rövid ideig, magas hőmérsékleten végzett fehérjehidrolízissel kapott eredményeinket, melyek különösen hasznosíthatók régészeti leletek D- és L-aminosavainak meghatározására. Amennyiben ez a téma felkelti a Tisztelt Olvasó érdeklődését, szívesen elküldjük az e helyre szánt mintegy 14 oldalas irodalmi összefoglalót és a hozzá tartozó mintegy 90 - 100 címből álló irodalmi hivatkozást. Célunk e cikk megírásával az is volt, hogy felhívjuk régész kollégáink figyelmét az általunk kidolgozott módszerekre, bátorítva őket az együttműködésre. 1. Fehérjetartalmú régészeti leletek korának meghatározása az aminosavak racemizációja alapján 1.1. Anyagok és módszerek A laboratóriumba beérkező csontmintából tisztítással és mosással távolíthatók el a föld, talaj és egyéb szennyeződések. Ezt követi a szobahőmérsékleten való szárítás, őrlés majd homogenizálás. A mintát 0,1 mólos sósavval szuszpendáljuk és a fehérje bomlásából keletkezett aminosavakat kioldjuk a mintából. Szűrés után a szabadaminosav-tartalmú frakciót hűtőszekrényben tároljuk, a fehérjét tartalmazó szűrési maradékot megszárítjuk, majd