Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA-PÉTER ÉVA-JÁNOSI KINCSŐ: Székelyföldi fürdők

vagy Nyír-fürdőként is emlegetett Fortyogó-fürdőt 2000-ben újították fel. A fürdő területén erős mofetta hatás is észlelhető, ami lehetővé tette egy gázfürdő létesítését is. A szürke mállott homokkő zónában, agyagba ágyazva terméskén, realgár és auripigment ásvány is megfigyelhető. Csíklázárfalva a Székelyföld egyik ásványvizekben leggazdagabb területe. Déli határában, Kápolnamezőn a középkorban kénbányászat folyt, amelynek nyomai mai fellelhetők. 2.8. A Csíki-havasok vonulatában, amely a Kászoni-medencét határolja több felhagyott népi fürdő ismeretes. Legismertebb a „Kászon fő nevezetességét" képező, Kászonfürdő vagy Kúszonjakabfalvi-fürdő. A XIX. század végén fénykorát élő fürdő „kényelmes szállásokkal kínálkozik". A fürdőt jól gondozott park vette körül, amelynek nyomai ma is láthatók. A jakabfalvi fürdőtől délre van a veresszéki Szemvíz-kút, „az üdülők legkiválóbb gyógyvize", ahogy a korabeli reklám is hirdeti. 1926-ban KoÓS Károly tervezett kútházat a veresszéki vagy Pán gyógyforrás fölé, amely most van felújítás alatt. Az új tulajdonos KURKÓ Gyárfás. A Kászonokban ismeretes még a kénes vizek használata is. Feltízen, a NagyRépát völgyében van a Büdös-borvíz, a fehérkői Szejke és a dobolyi Szejke. 2004ben kászonújfalu határában, Nyerges-tető alatt, Szekerút-pataka bal partján található kénes forrásokat a fürdőépítő kaláka keretében felújították. Csinos kis fürdő létesült GERGELY Mátyás kaszálóján. A kászonújfalvi Sóskútfürdő forrásainak vizét bőrbetegségek és cukorbetegség ellen használják nagy sikerrel. A kénes forrásokba hullott és ott fehér kéntejjel bevont faleveleket a helyiek „ördögfülnek" nevezik. A kászoni szénsavas ásványvizek kalcium-nátrium, nátriumkalcium-, kalcium-magnézium-, magnézium-kalcium-bikarbonátos és nátriumbikarbonátos vizek csoportjába sorolhatók. A Kászonjakabfalvifürdő területén levéllenyomatokat tartalmazó mésztufa lerakódás fejlődött ki. A Csíki- és a Bodoki-havasok határán, a Torja- és Zsombor-patak völgyét felszabdaló, hosszanti és haránt törésvonalak mentén a legerőteljesebb a vulkáni utóműködés. Ebben a térségben törik át a flis rétegeket a Hargita vulkáni vonulat utolsó kitörési centrumai a Büdös és a Bálványos. 2.9. A Zsombor-patak forrásvidéken ismeretes a Vallató-, a Hortyogó-, a Hammas- és a Bükkifürdő, amelyeket az 1943-ban a Mikes grófok által elkezdett fürdőfejlesztési tervezet nyomán Mikes-fürdők néven is emlegetnek. Sajnos csak terv maradt. A kora-középkori fürdők hangulatot idéző völgyben több ásványvízforrás és száraz mofetta feltörés ismeretes. A Mikes-fürdők vize a kalcium-magnézium-bikarbonátos-szulfátos típushoz tartoznak.