Bálint Laura - Russu Tibor szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok (Csíkszereda, 2006)

FÖLDTAN - ÁSVÁNYTAN - HIDROLÓGIA - JÁNOSI CSABA-PÉTER ÉVA-JÁNOSI KINCSŐ: Székelyföldi fürdők

2.10. A Büdös-hegy alatti Sósmezőn lévő fürdőket Torjai Büdösként emlegeti az irodalom. A korán ismerté vált, a flis rétegekből feltörő, nagy mennyiségű limonitot és mésztufát lerakó források vizét ma csak a Kárpát-szálló hasznosítja. A mára feledésbe merült fürdő legismertebb pontjai a Büdös-hegy mállott amfíbol-biotit dácit kőzetek repedéseiben kialakult, a kénbányászok által megnagyobbított mofetták, a Büdös-, Kis-, Timsós- és Gyilkos-barlang. A Sósmezőtől keletre a Büdös-hegy homokkő zónájában alakult ki a kis hozamú 1,5 pH értékű források mentén a fa- és kőmedencés Timsós- vagy az Apor lányok feredeje. A medence vize a nátrium-kalcium-bikarbonátos, -kloridos, -szulfátos típushoz tartozik. A Szemvíz-források vize kalcium-szulfátos. Az Apor-fürdők mellett vannak a négy 1 * 1 méteres famedencékből álló Lábmosó-fürdők, amelyekben fehér kéntejes ásványvíz zubog. 2.11. Bálványosfürdő a Torjai-Büdös, a Transilvania- és a Csiszár-fürdő összeolvasztásából keletkezett. A Bálványosvár lábánál kialakult Várpadi- vagy Transilvánia-fürdő szabadtéri fürdőmedencéinek vize nátrium-kalcium-kloridos, -bikarbonátos típushoz tartozik. A Csorna-hegy északi lejtőjén, 1895-ben alapított fürdőn egy omladozó mofetta, melegfürdő és hét fából készült korhadt medence fogadja a kutatót. A medencék és a források vize változatos: kalcium-magnéziumszulfátos-bikarbonátos, kalcium-magnézium-nátrium-bikarbonátos és kalciumszulfátos csoportba tartoznak. A fürdő területén lemélyített fúrások tömény nátrium-kloridos vizet hoznak a felszínre. A kisvízhozamú fúrások időszakosan törnek ki és mésztufa kúpot alakítottak ki a kitörési centrum köré. 2.12. A PAPP Károly geológus által Pokolvölgynek nevezett Torjahágaja-fürdőn is megállt az idő. Két borvizes medence, egy fedett mofetta és sok-sok apró kéntejes fortyogó van az „angolkertszerű ligetes" fürdőn. A medencék vize kalcium-nátrium-bikarbonátos, -kloridos típushoz tartozik. A muszkovitos homokkő rétegek mállott felszíne terméskén rétegeket rejt. A Jajdon-patak völgyében még két elhanyagolt fürdő ismeretes, a Szejpes-pataki- és a Fóris-patakifürdő. A famedencés fürdők vize szénsavas, kalcium-bikarbonátos. 2.13. Torja község északi peremén, Felső-Volál utolsó házai szomszédságában található a Szemvíz-fürdő kővel kirakott kútja. A régi pogánykori fürdők hangulatát idézi a Szemmosó-kút környezete. A forrás környéki bokrokra, fákra színes rongydarabok vannak aggatva. A „szemmosó rongyokat" a fákra aggatják s ezzel együtt „ott hagyják a betegséget" A gyógyhatású forrás vize kénes és kalcium-magnézium-bikarbonát típusú. Hasonló fürdőről és forrásról tesz említést ORBÁN Balázs is: a Bodoki-szemvíznéX „a szemfürösztésnél használt rongyokat felkötik a bokrokra". 2.14. A Bodoki Veresborvíz „feredő", szénsavas ásványvizét már az 1700-as évek végén ismerték és használták. A hajdani fürdő a borvíz palackozó üzem feletti völgyben létesült.