Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)
RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában
Bevezetés Csík vármegye, annak ellenére, hogy már a 19. században szerepel különböző vasútépítési tervekben, meglehetősen későn került be az Osztrák - Magyar Monarchia vasúti vérkeringésébe. Az 1868- 1873 között kibontakozott erdélyi vasútépítkezésekből Székelyföld kimaradt. Az akkori vasúti közlekedésbe mindössze Marosvásárhely kapcsolódott be egy Székelykocsárdról kiágazó szárnyvonal által. Az 1873-ban bekövetkezett pénzügyválság egy időre megbénította a vasútépítkezéseket. Az elkövetkező hat év során a vasútépítkezések szinte teljesen szüneteltek Magyarország területén. A magyar kormány, tanulva a 60-as és a 70-es évek elején dúlló vasúti panamákból, áttért az ún. vegyes: magán és államvasúti rendszerre. A fővonalak fokozatosan az állam tulajdonába kerültek, ezzel párhuzamosan az állam a helyi érdekű vasútvonalak kiépítésével próbálta a fővonalaktól távolabb eső vidékeket bevonni a forgalomba. Az 1875-ben engedélyezett Arad - Körös-völgyi (Arad - Borosjenő) helyi érdekű vasút követendő példáját adta az olcsó, a vonal menti vidék önerejére támaszkodható építkezésnek és a takarékos, de a vidék érdekeit hathatósan kiszolgáló üzletvitelnek. A helyi érdekű vasútra vonatkozólag már SzÉCHENYl-nél is találunk célzást. Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közgazdasági szakosztályának bizottmánya 1865-ben az olcsó vasutakról szóló tanulmányában harmadrendű vonalaknak tekinti azokat, „melyek jó mellékutak hiányában az első- és másodrendű vasutakból kiágazva, kiválóan helyi érdekeket képviselnek. Ezen vonalak feladata, hogy aránylag rövid, de számos ágazatokat képezzenek az első- és másodrendű vonalak erezetében"Javasolták, hogy a fővonalak engedélyezésénél tegyék kötelezővé a mellékvonalak építésének támogatását. A helyi érdekű vasútvonalak létesítése, olcsó építése, üzemeléstetésük gazdaságos kezelése, tehát jövedelmezőségük feltételei csak akkor teljesülnek, ha ezek kiépítését a vidék érdekeltjei kezdeményezik. A helyi érdekű vasutakról elfogadott 1880. XXX. tc. és azt kiegészítő 1888. IV. tc. tették először lehetővé a vasútépítkezések kibontakozását a Székelyföldön. Az Osztrák - Magyar Monarchia korában azonban Székelyföldön 1 KÉPESSY Árpád: A magyar vasút története. Budapest, 1908. 58. Insa caile ferate nu au avut un efect radical asupra problemelor actuale. Societatile de constructie au angajat straini cu experienta in domeniul constructiilor de cai ferate in locul secuilor fara experienta. Caile ferate au deschis regiunile izolate ale Secuimi, dar fara sa aduca o solutie a problemelor existente. Calea ferata a avut insa un rol importantin dezvoltarea regiunii secuiesti §i a contribuit la modernizarea Secuimii.