Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

mindössze négy helyi érdekű vasútvonal épült ki. Ezek a következők: a Marosvásárhely - Szászrégen, Héjjasfalva - Székelyudvarhely közötti vonalak, a Brassó - Háromszéki helyi érdekű vasút, amely Brassó - Sepsiszentgyörgy Kézdivásárhely - Bereck vonalon haladt, és a Kis-Küküllő-völgyi helyi érdekű vasút, Balázsfalva - Parajd között. Egy helyi érdekű vasútnak a megvalósulás pillanatáig több érvényesülési szakaszon kell átesnie. Az első: a tervezett vasútvonal nyomvonalának kijelölése és erre a minisztériumtól az előmunkálati engedély megszerzése. A kezdeményezők többnyire az adott régió politikai és gazdasági elitjéből kerültek ki. A második előkészületi szakasz az építési tőke begyűjtése és az építkezési terv kidolgozása. Ekkor kellett a vasút által érintett gazdáknak, településeknek nyilatkozniuk a részvények jegyzéséről, egy részvénytársaság megalakításáról és működtetéséről. A helyi elit és a települések arra kényszerülnek, hogy pontosan felmérjék teljesítőképességüket és mindezt a részvények jegyzésekor dokumentálniuk is kellett.

2 A nagyra törő tervek java része itt bukott el. A vasútépítkezések harmadik előkészületi szakasza a tervezett vonal közigazgatási bejárása, a szükséges pénzügyi források felmutatása. Ezt követően, ha az illetékes minisztériumok megfelelőnek találták a tervet mind gazdasági, mind hadászati szempontokból, akkor a kormány elfogadta a vasútvonal tervét és megkezdődhetett az építkezés. A végső szakaszig Székelyföldön azonban csak a fent említett négy helyi érdekű vasútvonal jutott el. Székelyföldön helyi érdekű vasútvonalak csak olyan helyeken épültek, ahol az építőknek nem kellett jelentősebb természeti akadályokkal megküzdeniük. Csík vármegyének az esetében jelentős természeti akadályok álltak a vasútépítők előtt, a helyi tőkének nem volt elegendő anyagi ereje a hegyi pályák építéséhez. Ezért annak ellenére, hogy számtalan terv született, mint ahogy az alábbiakban is fogjuk látni, ennek a térségnek a bevonása a vasúti forgalomba csak az állam segítségével valósulhatott meg. Ez esetben pedig az állami érdek határozta meg, hogy mikor és hol épüljön vasút. Vasútvonaltervek Az 1880-as évektől számos székelyföldi vasútvonalterv került a magyar közlekedési minisztérium asztalára: ezeket többnyire a helyi politikai és gazdasági elit nyújtotta be. Az alábbi sorokban a Csík megyei vasúttervekből azokat igyekszem bemutatni, amelyek valamilyen formában hozzájárultak a vasút szükségességének napirenden tartásához ebben a térségben. 2 MAIDÁN János: Modernizáció - Vasút - Társadalom. Tanulmányok a vasútépítések hatásáról a XIX-XX. században. Pécs, 2001. 139.