Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

NlEBERLE - az Octava Seraphica írója - Stanihurstus elmélkedésgyűjteményét használta forrásként. A három említett csíksomlyói drámában (1733, 1734, 1736) az alábbi adatok egyeznek Stanihurstus írásával: a Getszemáni-kertben hullatott vércseppek száma (97305), az arculcsapások száma (110), a hasba vágás helyett az 1734. évi dráma mellütést említ (38), az arculcsapások száma (32), a szájon vágások száma (30), a lábbal való taposások száma (170), az utcán Jézus hajánál való vonattatás (300), Jézus lelkében történet legkegyetlenebb kínszenvedés száma (162) és a szenvedés közben átélt haláltusák száma (19). Az 1734. évi színjáték felsorolása vette át a legtöbb adatot - minden jel arra mutat, hogy - Stanihurstus könyvéből. Az 1736-os darabban eltér a földön vonattatás száma (107) és Jézus hajánál fogva történet hurcoltatásának adata (100). A Makula nélkül való tükör az ostorozáskor hullatott vércseppek száma (6666) tekintetében szolgálhatott forrásként az 1734-es és az 1736-os dráma írójának. Az elmondottak bizonyítják, hogy Jézus szenvedésének számszerű felsorolása az Octava Seraphica - és ezen keresztül Stanihurstus elmélkedései - alapján történt. A két misztériumjáték (1734 és 1736) között ezen jelenetben szó szerinti egyezés nincsen. Ez annál inkább sem lehetséges, mert 1734-ben maga Christus tárta a nézők elé szenvedésének pontos adatait, 1736-ban pedig Servus Secundus tette ugyanezt. A számadatok kimutatása jó példa arra, hogy mennyire egy közös, ősi gyökerű kultúrkörről van szó, amikor a középkori misztikát, a himnuszköltészetet, a barokk iskoladrámákat, a ponyvairodalmat vagy az archaikus népi imádságokat vizsgáljuk. Egy tőről, a középkor spirituális irodalmából táplálkozó, a barokk színpadon és a népi lelkiségben patetikusabbá tett, elevenné lett toposzokkal találkozhatunk különböző műfajokban. Ezt a Székelyföld archaizmusa, földrajzi elzártsága, Csíksomlyó és az ottani ferencesek által pásztorait csíki nép megszakítatlan, tiszta katolikussága őrizte meg számunkra. MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba mednorbert@citromail.hu