Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

ciscum, qui interpellatus: Cur tarn tenero affectu, et tarn alte, ac aperte ploraret. Reposuit: Passionem Christi defleo, pro qua non deberem verecundar, alta voce per totum orbem lachrymas. Pisán. I. 1. confer. 12.'** A népszerű ferences lelki vezetőkönyv magyarul is megjelent egy marianus tartománybeli szerzetes jóvoltából Lelki-isméretnek ösztöne, Az az: egy titkos értelmű tövisses kert, Mellyben A' nyóltzad napig kesergő buzgó áhétatos Lélek tsendes nyugodalommal magánossan munkálódik cím alatt. 45 A magyar fordí­tást - mivel 1770-ben látott napvilágot - már nem használhatták a csíksomlyói ferences drámaírók. 44 Octava Seraphica religiöse spiritualia exercitia facienti Singulis annis per Octo Continuos Dies Stúdiósé pariter ac devote celebranda. Authore P. F. Aemiliano NIEBERLE Ord[inis] Francisci FF. Minor. Recollect. Provinciáé Argentinae seu Germaniae Superioris p[ro] t[empore] Con­ventus Augustani ad S. Sepulchrum Concionatore. Ordinario. Cum facultate Superiorum. Reimpressum in Conventu Csikiensi. Sumptibus Spect[abilis] Ac Generoşi D[omini] Michaelis BORS. Anno 1733. 251 -252. 45 Elsőben Jött ez világosságra Deák nyelven a' most folyó Saeculumnak vagy-is századik eszten­dőnek harmincz harmadikában T. P. Fr. Aemilianus NIEBERLE Fölső Németh-Országi Szerafi­kus Szent Ferencz Provincziabéli Szerzetessé által. Most pedig Ugyan azon Szent Atyának Magyar-Országi Boldog Asszony Provintziabéli Fő Tisztelendő s nagy Érdemű Pater Provin­ciálissá Engedelméből egy méltatlan szolgája Magyar nyelvre fordította többeknek is lelki vigasztalásokra. Nyomtattatott Győrbe, STREIBIG Gergely János Királyi, Püspöki és Városi privii. Könyv-nyomtató által, 1770-dik Esztendőben. A magyar fordításban így hangzik a tár­gyalt részlet: „Mondgya Szt. Pál: Nem vagytok ti magatoké, mert nagy áron vétettetek meg. (I. Cor 6, 20) Ha a sok és külömbféle Szentek jeleneseinek hitelt kell adnunk, Kristus hogy minket az ördögnek rabságától meg-szabadetana, ki-öntött hat-százszortag való, és ket ezer tsepp könny-húllatásokat (Stanihurst. de Christo patiente ex Barrio-blond. Pag. 260.), Szent Vérének pedig tseppeit midőn a Geczemani Kertben izzadna, háromszáz ötszöriig való ki­lentzven-hét ezer tseppeket az ütésekben, verésekben, és kénzásban hatszortig való hatvan­hat ezer ütéseket, artzúl-tsapásokat szaztiszet, a nyakán száz húszat, a fején nyoltzvan-ötöt, a hasán harmintz-nyóltzat, a' vállain hatvan-kettőt, a' mellyen negyvent; nints vége! Az ő szent­séges Ortzájára pökdözéseket tettek harmintz-kétszer, a szentséges száját harmintzszor meg­ütötték, mint az ebet rugdalták hét-százszor, haja szálait húzták vonták harom-százszor; még nints vége! A' feje-tetején három-száz sebeket szúrtak, és bögdöstek a' tövis koronával. A mi vétkeinkért, es a mi üdvüsségünkért kilentz százszor siránkozva fohászkodott, Kínokat, mellyeket látván, halálát okozhatták volna, száz hatvan-kétszer szenvedett; végső halála órá­ján, mintha azontúl meg-kellett volna néki halni, tízen-kilentzszer szenvedett. A Pilátus Udva­rától a Kálvária Hegyig hordozván a' Keresztet, három-száz húszon-egy lépőseket tett. Egy szóval nints író-toll melly le-írja, nints száj melly meg-magyarázhassa, nints szív melly meg-foghassa, mellyeket, és mennyit szenvedett te éretted a' Jézus. Ezeket gondold-meg, és ennek utána bűneiddel ne vesd magadat árúban, minek utánna magadat illy nagy áron meg vétettetni az Isten Fiától, meg-ismérted. Kövesd a te fel-feszéttetett Szt. Ferencz Atyádat, a' ki midőn kérdeztetnék másoktól, hogy miért sírna olly keservessen, világossan, és másoknak láttára azt felelte: „A Kristus Jesus kénszenvedését siratom, a' mellyért nem kellene szegyen­lenem az egész Világ előtt szent szóval siránkozni." (Pisán I. 1. Confor. 12.)

Next

/
Thumbnails
Contents