Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „Hány csép vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok!" - A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma

Annál inkább ösztönzőleg hathatott rájuk KÁJONI János Hymnariumának (Latin-magyar versgyűjtemény, 1659-1677) 46 egyik darabja. A rendkívül érté­kes kézirat 168 - 171. oldalán olvasható egy - a két refrénnel együtt - 30 vers­szakos ének „Az Eg s' a' föld irtoszanak..." kezdettel. A Krisztus szenvedését bemutató, a világ minden élőlényét és élettelen létezőjét sírásra felszólító ének 18. versszaka szintén pontos számadatokkal illusztrálja a kínzásokat: „Christus csapása számos volt Mert öt ezer felet meg volt Negy szaz negyven, kit ot fel vött volt, Teste talpatol fogva sebes volt, Es semmi epseg ő benne nem volt Kire ő semmi okot nem adot volt." 47 KÁJONI adata megerősíti, hogy ez a motívum is rendelkezett előzményekkel Csíksomlyón. A gótikus lelkiség e jellegzetességét nemcsak az elmélkedések és iskoladrá­mák, hanem a népi énekeskönyvek és a ponyvák is éltették. A barokk Liliom­kertetske (1779) című imakönyv is tartalmaz egy felsorolást, hogy Jézus hány ütést kapott és mennyi vére hullott le a földre. Az összefoglaló, számokat mutató imádság egy 19. századi ponyván is felbukkan, melyet BÁLINT Sándor tett közkinccsé. 48 A ponyva szövegét az élőszavas hagyomány is megőrizte. Ezt bizonyítja ERDÉLYI Zsuzsanna gyűjtése, aki egy áttelepített józseffalvi (Buko­vina) székely asszonytól vette fel a Krisztus szenvedését számszerűen ábrázoló imádságot Székelyszabaron (Baranya vm.), 1971. április 27-én. 49 A felsorolt idézetekből láthatjuk, hogy a csíksomlyói ferences drámaírók munkájára STANIHURSTUS írása, és annak nyomán az Octava Seraphica tette a legnagyobb hatást. A legtöbb számadat e két mű között egyezik: Aemilianus 46 A kézirat jelzete a Csíksomlyói Ferences kolostor Könyvtárában: A V 3/5250. Leírása DOMO­KOS Pál Péter: „... édes Hazámnak akartam szolgálni... " KÁIONI János: Cantionale Catholicum. PETRÁS INCZE János: Tudósítások. Budapest, 1979. 110- 116. - MUCKENHAUPT i. m. 1999. 100. - STOLL Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542 - 1840). Budapest, 2002. 102. tétel. 47 KÁJONI i. m. 1659- 1677. 168- 171. 48 A ponyva teljes szövegét közli: BÁLINT Sándor: Ünnepi Kalendárium 1. Karácsony, húsvét, pünkösd. Szeged, 1998. 306. 49 Adatközlő: PÉTER Ambrusné MEZEI Terez, szül. Józseffalva (Bukovina), 1900. A szintén szé­kely származású GÁSPÁR Mártonné LÁSZLÓ Anna (Istensegíts, 1887) ugyancsak ismerte ezt az imádságot, ami népszerűségét és elterjedtségét mutatja. Az imádsághoz az Egyház hivata­los liturgiájában szereplő imádságok elmondásával együtt az adatközlő szerint búcsúlehe­tőség kapcsolódott. - A ponyva szövegével egyező imádság olvasható: ERDÉLYI Zsuzsanna: i. m. 1999. 644-645.

Next

/
Thumbnails
Contents