Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - CZAGÁNY ZSUZSA - MUCKENHAUPT ERZSÉBET - PAPP ÁGNES: Liturgikus és kottás középkori kódextöredékek a csíksomlyói ferences kolostor egykori könyvtárának állományában

Pantheologia)^ két részének kötése a csíksomlyói kolostori könyvtár nemrégiben felfedezett gótikus kötéscsoportjához tartozik. Díszítéseik a 15. századi bécsi kötések stílusában készültek, de a munkákon némi provincializmus érezhető.

28 A kötésvizsgálat eredményeit a pergamentöredékek is megerősítik: a hasonlónak tartott, szintén ősnyomtatványt - ASTESANUS de Ast művét - fedő bőrborítás táblájából az egyik Pisis-kötet ragasztott előzékeihez (T 56/c) tökéletesen illeszkedő antifonále-fólió (T 106) került elő.

29 A szóban forgó könyveket tehát két különböző, azonban egyazon helységben (vidéken) működő műhelyben köthették be. A Pantheologia I. kötetének fűzéséből kifejtett oklevélfogalmazvány-részletek a háromszéki Várhegy falut említik, és a Brassó közeli Törcsváron íródtak 1484ben.

î0 A Pantheologiák és az ASTESANUS de Ast-mű gótikus kötését így egyelőre némi óvakodással - tekintve, hogy díszítéseikhez hiányoznak az analógiák - két 15. század végi dél-erdélyi, szászföldi könyvkötő műhelynek tulajdoníthatjuk. A szászföldi műhelyek melletti érvelésünkben még a könyvek bejegyzései

31 és a feltárt kódextöredékek játszhatnak szerepet. Az utóbbiak elemzése a könyvtörténeti konklúzióktól függetlenül hasonló eredményre vezetett. Az initiálék színezés- és díszítésmódja (emberfejek), a breviárium notatum archaikusnak számító műfaja és kéthasábos elrendezése"

12 egyrészt valószínűsíti az erdélyi eredetet, másrészt a külső jegyek a notációval egyetemben összetartozónak mutatják a két Pantheologia-köíQtből kibontott, részben antifonáléból, részben breviárium notatumból való hat fóliónyi töredéksort. Az erdélyi szász vidék középkori liturgikus kódexeinek friss tapasztalatokon és módszereken nyugvó tanulmányozása csak a közelmúltban indulhatott meg; a kutatás még az első analíziseknél tart." A gyér forrásanyagból nehéz 8 A kötések díszítésének leírása és rokonságuk: MuCKENHAUPT: A csíksomlyói ferences könyvtár... i. m. 69, 71.; Adattár: II. 1,10, 76, 77, 81. 9 A fennmaradt pergamenlapok (T 49/b, 56/c-d) a RAINERIUS de Pisis: Pantheologia (Sign. Inv. 6230, 6215) mindkét kötetében (egymásra) ragasztott előzékekként szolgáltak. - Eredetileg az AsTESANUS-mű (Sign. Inv. 6583) kötésének mindkét tábláját pergamentöredék erősítette, de az előtábla erősítése valószínűleg megsemmisült, hiszen az egész könyv tetemes károkat szenvedett 1985 előtt. Az előtáblán látható lenyomatot azonban fel tudtuk használni leírásunkhoz (lásd Cz. Fr. 17.). Az összefüggő töredéksor (T 106, 56/c) teljes tartalmi ismertetése a katalógus megfelelő helyén következik (Cz. Fr. 18.). 0 Muc KENHAU PT: A csíksomlyói ferences könyvtár... i. m. 69-70, 178. 48. kép. 1 Mind erdélyi szász tulajdonosokra vallanak. A RAÍNERIUS de Pisis Pantheologiá]mak II. Kötetében olvasható bejegyzés („Secunda pars pantheologie XII fl[orenis] beyde te[il]") alapján erdélyi szász könyvgyűjtőre lehet gyanakodni. MUCKENHAUPT: A csíksomlyói ferences könyvtár... i. m. 71,179. 2 Az ország peremvidékeinek német kultúrájú központjaira jellemző a 15. században. SZENDREI: Középkori hangjegyírások... i. m. 65, 136. (33. jegyzet). J REINERTH vizsgálatai korábban a miseliturgia rajna-vidéki származásának bizonyítására irányultak. Lásd: REINERTH, Karl: Missale Cibiniense. Der Meßritus der siebenbürgisch-sächsis-