Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

A békeszövegben Erdélynek ilyen módon való említése jogosan válthatta ki Rákóczi rosszallását, hiszen úgy tűnhetett, minta a fejedelem érdekeit is a lengyelek követe képviselte volna, ami az együttműködésüket feltételezhette. Ezt a tényt erősítette az, hogy a törökökhöz olyan híresztelések jutottak el, miszerint Rákóczi a lengyelekkel kötött frigyet a szultán ellen, sőt 40.000 embert ígért támogatás gyanánt.

119 Ezek a híresztelések nem vetettek jó fényt a fejedelemre, s ezt csak tetőzte, hogy a török csapatok Erdély határától nem messze táboroztak.

120 Rákóczi még mindig tartott egy esetleges török támadás lehetőségétől, ezért volt fontos, hogy Mikó Ferenc követsége tisztázza a félreértésekre okot adó békekötés egy részét, és a fejedelem ellen való híreszteléseket cáfolva a törökök bizalmát elnyerje. Mikó Ferenc sikeresen képviselte Erdély és a fejedelem érdekeit, és az 1634 októberében létrejött lengyel-török megállapodást követően a török táborból hazabocsátották.

121 Mikó Ferenc mind Bethlen Gábor és mind Rákóczi György fejedelemsége alatt állandó diplomatának számított. Rajta kívül ezen időszak követei voltak még a Porta felé: Borsos Tamás, Toldalaghi Mihály, akik mellett találkozhatunk még BALASSI Ferenc és SZALÁNCZY István nevével is.

122 Diplomatáit Bethlen Gábor szinte kivétel nélkül a jó nevű és jómódú köznemesség soraiból választotta. A régi főnemesi előkelő családok tagjait csak akkor küldte Bethlen Gábor, ha ünnepélyes tisztelgés, jókívánságok átadása, valamely udvariassági gesztus volt soron a Portán, vagy a császári udvarban, de érdemi feladatot nem bízott rájuk.

125 Mikó Ferenc is köznemesi családból származott, de pályájának kezdetén anyagi szempontból nem mondható jómódúnak; gyarapodását mint Bethlen Gábor I. Rákóczi György hűséges hivatalnokaként, és mint mint követ érte el. Mikó ügyes tárgyaló volt, a nagyvezérek és a pasák kedvelték, és többször invitálták újabb találkozóra, beszélgetésre. Talán ez is volt az oka annak, hogy eredményesen tudta Erdély, illetve a fejedelem érdekeit szolgálni a török felé. Bethlen Gábor memoriáléjában így írt Mikó Ferenc portai munkásságáról: „Ide az dolog igy vagyon bizonyosan, és Mikó uram elmenetelitől fogva ennyit profwiáltunk s ennyi jóakarókat igaz barátokat szerzettünk Erdélynek, s oly módok alatt viseltük pedig az állapotot, hogy nem mi, hanem ők járnak miutánunk. "

124 119 Mikó Ferenc levele Rákóczi Györgyhöz, 1634. október 3. = Szerk. BEKE Antal - BARABÁS Samu: /. Rákóczi György és a Porta (Levelek és okiratok). Budapest, 1898. 143-145; Rákóczi György levele Mikó Ferenchez. 1634. szept. 13. = Szerk. SZILÁDY Ádám - SZILÁGYI Sándor: i. m. 222-225. 120 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 205. 121 Uo. 206. 122 BENDA Kálmán: i. m. 725 - 730. 123 Uo. 727-728. 124 Bethlen Gábor memoriáléja a portán tárgyalandó ügyekről. (1620 derekán). = Szerk. SZILÁDY Ádám - SZILÁGYI Sándor: í. m. 226-238, 230.