Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

A portai követek és követségek azért is voltak fontosak Erdély számára, mert az európai hatalmakkal az érintkezés gyakran nem közvetlenül, hanem a portai követségeken keresztül történt. Ugyanakkor rátermettséget, diplomáciai érzéket feltételezhetünk Mikó Ferencről, aki nem csak a Portán járt, hanem más országokban is; az erdélyi viszonyokhoz képest szinte igazi diplomatának számított. Mikó Ferenc birtokai Erdélyben a királyi Magyarországtól eltérő birtokstruktúra és birtokpolitika alakult ki a 16-17. században. Erdély birtokrendszerének kialakulását több tényező is befolyásolta, mely alapvetően a fejedelmi hatalom és a rendiség viszonyából adódó eltérő társadalmi struktúrából is adódott. Az erdélyi fejedelmek kincstárpolitikája révén, miszerint az állami vagyon és a fejedelmi vagyon nem különült el egymástól, a legnagyobb földbirtokos Erdélyben maga a fejedelem volt. Míg a királyi Magyarországon a rendek a királlyal egyenrangú félként jelentek meg, s a nemességnek kialakult egy olyan felső rétege, mely hatalmas földterületekkel, összefüggő birtokokkal, esetleg birtokkomplexumokkal rendelkezett, melyek hatalmuk és befolyásuk alapját is képezték, addig Erdélyben a fejedelmi hatalom erőssége, birtokpolitikája miatt ilyen főúri nagybirtokos réteg nem alakulhatott ki. Erdélyben a nemesség legfelső rétege is a fejedelemhez képest viszonylag kevés földterülettel, birtokkal rendelkezett, s ezek is többnyire szétszórtan, egymástól távol eső helyeken helyezkedtek el. Nem alakulhattak ki vagy nem jöhettek létre összefüggő birtokok, birtokrendszerek.

125 A 16. század utolsó éveinek zavarai, majd Báthori Gábor sokat emlegetett birtokadományai az uralkodó osztály e szerkezetét nem változtatták meg. Ebben az időszakban kapta Mikó Ferenc édesapja, Mikó János adományként három testvérével együtt a sepsiszéki Oltszemet, a bodoki, málnási, fotosi, bodosi, etfalvi, gidófalvi, zaláni, a kézdiszéki csernátoni és dalnoki portiokat, továbbá Bormező és Gohány pusztákat, a Kincsásás nevű régi várhelyet, a bodoki Havasmezeje erdőt, Sombormezejét és Felgohánymezejét.

126 Ezek közül mit örökölt Mikó Ferenc, nem lehet tudni, de atyai örökségként biztos, hogy birtoka volt Hidvégen és más kisebb területeken is, azonban ezeket pontosan nem ismerjük. Édesanyja halála után, 1604-ben, Mikó Ferenc Históriájában arról számolt be, hogy Basta dúlásait követően szülői birtokait két hajdú, NAGY Lukács és Sebestyén elfoglalták. Ezek visszaszerzéséről így 125 Magyarország története /526- /656. I. 773 -774. 126 KÖBLÖS Zoltán: i. m. 228.