Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

Az 1631 áprilisában megkötött kassai egyezség értelmében II. Ferdinánd elismerte Rákóczi György fejedelemségét, aki viszont kötelezte magát, hogy Ferdinánd ellen nem folytat háborút, és a törököt sem biztatja fegyveres támadásra. Mikó Ferenc volt annak a főkövetségnek a vezetője is, mely 1633 - 34-ben a Portán járt, s több ügyben is tárgyalnia kellett a török illetékesekkel. Rákóczi György trónja ezek után sem volt teljesen megszilárdítva. Súlyos belső zavarok tették fejedelemségének kezdetét bizonytalanná, melyek összefüggésben álltak külső politikai viszonyokkal is. Habár a fejedelem megegyezett Ferdinánddal, a törökökkel való jó viszonya meglehetősen ingadozó volt. Helyzetének stabilitása, illetve a törökök és a fejedelem közötti problémák elsimítása végett került sor Mikó Ferenc portai főkövetségére 1633-1634-ben.

96 Követségének elsődleges dolga ifjú SZÉKELY Mózes - az azonos nevű volt fejedelem fia - ügyének rendezése volt, aki 1632 végén szökött a Portára és ott (a fejedelem ellen beszélve) próbálta a törököt Rákóczi György ellen hangolni. Több várat is felajánlott a töröknek, mint Lúgos, Jenő, Karánsebes, ha őt teszik meg fejedelemnek. A fejedelem Mikó Ferencen keresztül is megkísérelte elérni Székely Mózes kiadatását - illetve annak megtagadása esetén legalább a Portáról való elküldését vagy száműzését -, s ennek érdekében pénzt és különböző ajándékokat küldött követe közvetítésével.

97 Rákóczi többször is hangot ad azon aggodalmának, hogy Székely Mózes és társai ellene szóló rágalmait a Porta elhiszi, s szervezkedését esetleg támogatja. Ezért meghagyta Mikónak, hogy szerezzen a Portától olyan biztosítékot, (assecuratóriát), hogy „ő miattuk nekünk Kegyelmetekkel együtt semmi Dúsításunk, kárunk, bántódásunk nem leszen..."

198 Emellett Mikónak az is feladata volt, hogy Székely Mózes portai kapcsolatait felderítse, „kik tanácsából ment el, kik animálták, kikkel értett egyet, utána kik Írogattak neki, kik tudták értett elmenendő akaratját...", s ezekről ne csak szóbeli bizonyítékokat szerezzen, hanem írásosat is. A Porta Székely Mózes átadását megtagadta ugyan, de a lefizetett pasák révén azt elérték, hogy a Héttoronyba zárták.

99 Ugyanakkor a Porta ZÓLYOMI Dávid szabadon bocsátását követelte a fejedelemtől. Zólyomi Rákóczi György udvari kapitánya volt, aki GUSZTÁV ADOLF svéd király kérését - miszerint Erdély kapcsolódjon be a Habsburgok ellen Rákóczi levele Mikóhoz, 1633. dec. 18. = Szerk. SZILÁGYI Sándor: Levelek és okiratok I. Rákóczi György keleti összeköttetései történetéhez. Budapest, 1883. 172 - 182. Mikó Ferenc főkövetsége 1633-1634. = Szerk. BEKÉ Antal - BARABÁS Samu: /. Rákóczi György és a Porta. (Levelek és Okiratok) Budapest, 1898. 90 - 95. Rákóczi levele Mikóhoz, 1633. dec. 18. = Szerk.. SZILÁGYI Sándor: Levelek és okiratok I. Rákóczi György.... 172. Uo. 173.