Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

folyó háborúba - támogatta, és Rákóczi parancsának nefn engedelmeskedve, csapatokat szervezett. A fejedelem még nem érezte elég stabilnak a helyzetét Erdélyben ahhoz, hogy háborút indítson a Habsburgok ellen, akik kihasználva a harcokat, trónkövetelőket állíthatnak ellene. Rákóczi György értesülései szerint Zólyomi, Székely Mózeshez hasonlóan, szintén több vár átadását ígérte a törököknek, amennyiben őt a fejedelmi székbe juttatják. A fejedelem és kapitánya között megromlott viszonynak az lett a következménye, hogy Zólyomit életfogytig tartó fogságra ítélték.

100 Zólyomi szabadon bocsátásával kapcsolatosan Rákóczi ezt írta Mikónak: „ő hatalmassága megbocsásson, de ha parancsolja is, mi bizony el nem bocsátjuk; veszedelmet kegyelmetekre, magunkra, feleségünkre, gyermekeinkre nem vonhatunk."

m Székely Mózes és Zólyomi Dávid ügyeinek rendezése mellett a havasalföldi vajda, BASARAB MÁTÉ mellett és védelmében kellett Mikó Ferencnek szólnia. Máté megölette a törökök által jelölt vajdát, RADULt, az őt kísérő törökökkel együtt, majd ezt követően a Portára ment uralmának elismertetése céljából. Rákóczi György levelekkel és ajándékokkal ostromolta a konstantinápolyi befolyásos köröket Máté vajda érdekében.

102 A vajda megkapta ugyan a kinevezését a törököktől, de a Porta továbbra is bizalmatlan volt vele szemben. Rákóczi György meghagyta követének, Mikó Ferencnek, hogy „Az havasali vajda mellett is kegyelmed törekedjék az passánál, ne változzék meg állapotja."

103 Ugyanakkor a fejedelem arra kérte Mikót, hogy a vajda által megígért 6400 arany elküldését szorgalmazza a vajda követeinél, ennek hiányában jóakaratának elmaradását helyezte kilátásba. 104 Mikó Ferenc e főköveti minőségében teljesítendő feladatai közül az egyik legfontosabb a lengyel háborúval kapcsolatos tárgyalásai, alkudozásai voltak. A Porta, kihasználva a lengyelek, oroszok és tatárok között uralkodó ellentéteket, 1634-ben hadjáratot készült indítani ellenük, melyet személyesen a szultán vezetett volna. A Porta Rákóczi Györgyöt is hadba szólította, melynek a fejedelem csak nagyon nehezen engedelmeskedett.

105 A nyugodtságáról, megfontoltságáról neves fejedelem jól tudta, hogy az idő nem alkalmas egy háborúra addig, amíg helyzete a fejedelmi székben nem 100 A magyar nemzet története. 299. 101 Rákóczi levele Mikóhoz, 1634. febr. 9. = Szerk. SZILÁGYI Sándor: Levelek és okiratok 1. Rákóczi György... 181. 102 Rákóczi a havaseli vajda ügyét ajánlja Mikó portai követének. Szász-Sebes, 1634. aug. 21. = Szerk. SZILÁDY Ádám - SZILÁGYI Sándor: Török-magyarkori történelmi emlékek. Okmánytár. IV. Pest, 1869. 205-207. 103 Rákóczi György levele Mikó Ferenchez, 1634. aug. 24. = Uo. 205-207. 104 Uo. 206. 105 A magyar nemzet története. XI. 301 ; Vö. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 200 - 202.