Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc (1585 - 1635)

találhat fel. Azért azokat mind jól elméjében szedvén, igyekezzék az dolgot úgy mind proponálni, mind pedig ratiokkal állatni, hogy lehessen nálok intimationknak foganatja és effectusa is; deklarálván, hogy mi ebből semmire nem egyébre, hanem csak hatalmas császár javára és birodalminak megmaradására nézünk, melyért hogy ezeket értésére adjuk, semmiképpen el nem mulathatjuk. Miképpen veszik ez diskurzust és intimátiot, jól eszében vegye, és azon legyen minden tehetségével, hogy ebből olyan motiuákkal éljen, hogy effectussa is lehessen nálok. Mindazáltal mivel immár ezt sokszor experiáltuk károsnak lenni: ha lehet Írásban semmit bé ne adjon, hanem ezeket csak szóval declar álja; és ebből magát úgy viselje, hogy erről resolutiot is vehessen, és Isten meghozván, bennünket ebbeli akaratjok felől tudósíthasson is. '

m Bethlen Gábor halálát követően Mikó Ferencnek az erdélyi diplomáciában betöltött szerepe változatlan maradt, továbbra is aktív részese volt az eseményeknek. Tagja volt annak a 10 tagú követségnek, melyet az 1630. november 26-án megtartott fehérvári fejedelemválasztó országgyűlés küldött az új fejedelemhez, I. Rákóczi Györgyhöz Váradra.

92 O volt az is, aki Bethlen Gábor halálát követő trónviszályokban hamar tájékozódott, és Brandenburgi Katalin támogatása után végül Rákóczi Györgyhöz csatlakozván, az új fejedelem első és legkényesebb természetű alkudozásában a főszerepet vitte. Ez a kassai alkudozás volt 1631 elején. Mivel Rákóczi György korábban a királyi Magyarországon élt, ESTERHÁZY Miklós nádor II. Ferdinánd nevében felszólította, hogy mondjon le a királyi beleegyezés nélkül elfogadott fejedelmi címről. Rákóczi György erélyesen ellenállt a felszólításnak, melynek következményeként a nádor csapatokat küldött Rákóczi magyarországi birtokaira. A rakamazi csatából Esterházy Miklós került ki vesztesen, mely után Kassán megkezdődhettek az alkudozások.

93 Rákóczi György Mikó Ferenc vezetése alatt küldött követséget Kassára, s ő volt e tárgyalások közvetítője Várad és Kassa között.

94 Ezen tárgyalásokról így emlékezett meg Georg KRAUS, Erdély egyik szász krónikaírója: „A fejedelem azonban keresztény fejedelem lévén, nem volt kedve vért ontani, ezért kancellárját, nagyságos KOVACSOCZY István uramat, Mikó Ferencet [...] követségbe küldte a nádorhoz Kassára [...] Sok vita után Mikó Ferencet Váradra küldtek Rákóczyhoz, hogy jelentse: mind Kalló ostromát, mind egyéb ellenségeskedést 14 napra kerültetik [...]. így tehát a császáriak, a nádor, a jezsuiták, és a papok [...] öt egész héten át tárgyaltak Rákóczyval Mikó Ferenc útján."

95 91 Uo. 367-368. 92 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IX. 58. 93 Magyarország története 1526-1686.1. 870-873. 94 SZILÁGYI Sándor: Egy levél Mikó Ferenctől. = Keresztény Magvető. 1875. 123-126. 95 Georg KRAUS: Erdélyi krónika 1608-1665. Ford. VOGEL Sándor Budapest, 1994. 131-132.