Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Garados-domb növényzete és dolomit gyepjeinek cönológiai és ökológiai vizsgálata (Bálint Laura)

Anthyllis vulneraria L., Bupleurum praealtum Nath., Leontodon asper (W. et K.) Poir. A társulás növényfajainak flóraelem szerinti megoszlása az eurázsiai elemek dominanciáját mutatja (59%), de a pontusi (5%) és szubmediterrán (6%) elemek is jelen vannak, melyek általában hő- és szárazságkedvelők, A középeurópai elemek aránya 14%. A talaj kémhatásával szemben támasztott igény az enyhén meszes (76%), a meszes és bázikus (9%) között határozható meg. Vízháztartás alapján vizsgálva a társulást, a szárazságtűrő fajok nagy aránya (65%) a jellemző, a sziklagyepi Teucrium montanum L. az extrém száraz élőhelyet is elviseli. A hőháztartás alapján lomberdő (72%) és szubmediterrán lomberdő (27%) klímát igénylő fajokkal találkozunk. A társulás természetességét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fajok nagyrésze társulásalkotó, -kísérő vagy védett faj. A degradációra utaló gyom- vagy zavarástűrő fajok aránya kevés. A társulás védett és értékes fajai: Daphne cneorum L., Linum flavum L., Epipactis atrorubens (Hoffm.) Bess, és Gymnadenia conopsea (L.) R. Br. A Daphne cneorumot Csíkszentdomokosról első alkalommal M. FUSS említi a Flora Transsilvaniae excursoriáhan, dr. HAYNALD LAJOS püspököt idézve (FUSS 1866). A régióban a Csíki-havasok több területén is megtalálták (Csíkrákos, Csíkpálfalva, Fitód). A társulásban készített felvételekben összesen 56 fajt találtunk. A SHANNON-diverzitás értéke 1,1740, míg a kvadratikus diverzitás (SlMPSON-diverzitás) értéke 0,8114. A Poo badensi - Caricetum humilis társulás bemutatása A Poo badensi - Caricetum humilis gyeptársulás tíz-tizenöt centiméter magas, általában csak a domb gerincén és enyhe déli lejtőkön fordul elő. Gyakorlatilag gazdasági értéke nincs, ezért nem is kaszálják. Jellemző és szubkonstans fajai: Brachypodium pinnatum (L.) P. B., Carex humilis Leyss., Anthericum ramosum L., Anthyllis vulneraria L., Festuca rupicola Heuff., Helianthemum ovatum (Viv.) Dun., Leontodon asper (W. et K.) Poir, Teucrium chamaedrys L. A társulás összborítása 70% körül van, ami nem teszi lehetővé a víz nagymértékű megkötését. Ezért láthatóan kis arányban jelennek meg a nagyobb nedvességet igénylő fajok, amelyek egy része véletlenszerű előfordulást mutat. Uralkodóak a száraz (45%) és a mérsékelten száraz (24%) élőhelyet igénylő fajok. Az előző társuláshoz viszonyítva mind fajszámban, mind relatív borítás-