Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Kristó András emlékezete. 1930-1944 (Jánosi Csaba)

Nyugdíjba vonulása nem okozott törést tanári pályafutásában. Még keményebb pedagógiai munkába kezdett: tovább tanított a Márton Áron Gimnáziumban, előadó volt a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban, a Sepsiszentgyörgyön működő Hyperion magánegyetemen, és részt vállalt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem távoktatásában. Előadásokat tartott a Bolyai és Balaton Akadémián. Életében külön élmény volt a természetjárás, a természet és környezetvédelem. 1990-ben tevékenyen részt vett a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület megalakításában és az Erdélyi Kárpát Egyesület újraszervezésében. A CSTTE elnöke volt, majd később tiszteletbeli elnöke, és tagja az Erdélyi Kárpát Egyesület vezetőségének. Felismerte ezeknek az egyesületeknek az ember- és közösségformáló szerepét. 1990-ben indult szakmai tevékenységének második korszaka a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület keretében. Az egyesület kiadványaiban, a Csíki Zöld Füzetekben, a Környezetkultúrában jelennek meg a környezetvédelmi, földtani és geomorfológiai témájú írásai: A Csíki-medencék vidékének környezetvédelmi értékelése és környezetszennyező gócai (KRISTÓ 1994); Hargitafürdő és környékének földtani és természetföldrajzi jellemvonásai (KRISTÓ 1994); A Gyilkos-tó és a Békás-szoros környékének földtani és geomorfológiai jellemvonásai (KRISTÓ 1995); A Csornád-Büdös hegycsoport földtani és geomorfológiai képe (KRISTÓ 1995). Ez volt az utolsó részletes tanulmánya, amely a Csornád-Bálványos kistérség fejlesztési stratégiájának alapdokumentumaként szolgál és amely csak halála után jelent meg. Az 1990-es évektől jó kapcsolatban volt a magyarországi fiatal geológus és geográfus nemzedékkel, Karátson Dáviddal, Pécskay Zoltánnal és HajduMoharos Józseffel. Egy közösen írt tanulmánnyal (Remant Surfaces of Different Volcanic Flows in the Upper Csik/Ciuc/Basin: relief evolution of 5-6 Ma old volcanic fans in the North Harghita, East Carpathians) jelentkeztek az ankarai geológiai kongresszusra. (KARÁTSON-KRISTÓ-PÉCSKAY 1994) A Hargita felszínalaktani jellemvonásai című tanulmánya 1995-ben jelent meg a Földrajzi Közleményekben (KRISTÓ 1995). Ebben a dolgozatában Kristó részletesen ismerteti a Hargita és előtere szerkezeti kapcsolatait, szerkezetidomborzati tagolását, kőzetfelépítését és kutatástörténetét. Társszerzője a Karátson Dávid által szerkesztett Pannon Enciklopédia Magyarország földje kötetnek, amely 2000-ben jelent meg Budapesten (KARÁTSON 2000). Nagyon szeretett utazni. Bejárta szűkebb és tágabb pátriáját. Beutazta Európa számos országát. Nem volt önző. Az élményeket rögzítette, hazahozta és továbbadta. Számos vetített képes előadást tartott a Kárpát-medencében. „Amíg lehetett, sokat utaztam külföldre, s az útjaim során készített színes diaképekkel Erdély sok helységében tartottam előadást. A '80-as évektől ezek a