Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)
Kristó András emlékezete. 1930-1944 (Jánosi Csaba)
lehetőségek fokozatosan leszűkültek. A legnyomasztóbbak a '80-as évek közepétől kezdődő évek voltak, amikor teljesen elszigeteltek minden külföldi hatástól (szakfolyóirat, személyes kapcsolat, levelezés), és útlevelet sem kaptunk. Ez a szétzüllesztési politika, az állandóan érezhető ellenőrzés, a zaklatástól való félelem még a belföldi kapcsolatokat is lehetetlenné tette. A lelkileg nagyon nyomasztó időkben a csaknem titokban végzett munka, a zene, a természet adott csak némi nyugalmat. " Kristó Andrásnak nemcsak szakirodalmi munkássága jelentős. Számos, ismeretterjesztő írása, újságcikke és könyve jelent meg életében. Több mint száz cikke jelent meg az Ifjúmunkás, Hargita, Hargita Népe, Hargita Kalendárium, Tanügyi Újság és az Erdélyi Gyopár oldalain. Több tucatra tehető azoknak a dolgozatoknak és jelentéseknek a száma, amelyeket tudományos ülésszakokon mutatott be és nem láttak nyomdafestéket. Kristó ismert tankönyvíró is volt. Társszerzője, átdolgozója és fordítója több földrajzkönyvnek: Hargita megye földrajza (III. osztály), Földrajz - Hargita megye (III. osztály), Románia Szocialista Köztársaság földrajza (VIII. osztály), Altalános természeti földrajz (IX. osztály), Altalános természeti földrajz és földtan (IX. osztály) stb. Ismertek a Hargita napilap Turistakalauz rovatában megjelent cikkei. Társszerkesztője az 1973-ban megjelent Hargita megye útikönyvének. Fontosnak tartotta a természetjárást, ezért nagy kedvvel adta át ismereteit a hallgatóinak és olvasóinak. Kristó András a természettudományok mellett magas szintű néprajzi, történelmi, irodalmi, művészettörténeti és zenei ismeretekkel is rendelkezett. Igazi tudós alkat volt. Budapesten halt meg 1994. december 14-én. Hamvait szülőfalujában, a csíkszentkirályi temetőben helyezték örök nyugalomba. Kristó András 1971-től tagja volt a National Geografíc Societynek. A Magyar Földrajzi Társaság Sárospatakon, 1995. július l-jén Kristó Andrást a magyar földrajzoktatás és -tudomány szolgálatáért posztumusz tiszteletbeli taggá választotta; az Erdélyi Kárpát Egyesület pedig post mortem kiváló természetjáróvá minősítette. Korai halála nagy űrt hagyott hátra. Méltatói így írnak róla: „Kristó Andrásban, meggyőződésem, nem kevesebbet, mint a jobb sorsra érdemes magyar földrajztudomány legnagyobb kortárs alakját gyászoljuk... Történelmi, művészettörténeti, néprajzi tudása, nagyszerű tanári képességei, utolérhetetlen helyismerete, szerénysége, jellemszilárdsága és tisztánlátása lenyűgöző példa voltak azok számára, akiket megtisztelt... Kristó András sorsa jellegzetes székely-magyar tudóssors. Bántotta, hogy nem lehetett „román" doktor, mert már annak idején sem vállalta a székely helynevek románosítását; s bántotta, hogy nem lehet „magyar" doktor,