Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

Terület Társaságok száma (%) Befektetés nagysága (%) Kereskedelem 48,6 58,6 Termelő- és feldolgozóipar 15,1 29,4 Szakmai szolgáltatások 12,4 2,2 Élelmiszeripar 7,9 4,7 Mezőgazdaság 5,6 0,8 Építőipar 4,1 1,2 Fuvarozás 3,3 0,9 Könnyűipar 1,6 1,9 Turizmus 1,4 0,3 5. táblázat. A magyar érdekeltségű cégek tevékenységi kör szerinti megoszlása Romániában, 2000. (Forrás: ITDH, Bukarest) A termelő- és feldolgozóiparban jelentős növekedésre lehet számítani, ugyanis a '90-es években a magyar közép- és nagyvállalatok elsődleges célja a hazai piacon való megerősödés volt. Az e folyamat során felhalmozott nyere­séget remélhetőleg az országhatárokon túli, még nem telített piacokon fektetik be. A Romániában befektetni kívánó cégek számára kedvezőek a feltételek: a munkaerő viszonylag olcsó, a késztermékek nagy részére fizetendő vám ma­gas, viszont az alapanyagokon és félkész termékeken nincs ekkora teher, to­vábbá az anya- és leányvállalat közötti egyéb szállítások is kedvezményes elbí­rálás alá eshetnek. A legkevesebb befektetés ez idáig a turizmusba irányult (cégek száma az összes 1,4%-a, befektetés nagysága az összes 0,3%-a). Ennek valószínűleg nem a legkisebb jövedelmezőségi ráta a fő oka. (6. táblázat) A magyarországi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az idegenforgalom és a turizmus meghatározó elemmé tud válni a gazdaságban. Ezért érdemes megkeresni a magyarázatát annak, hogy a természeti adottságokat és az erdélyi magyarság hagyományos vendégszeretetét kihasználható kezdeményezések miért nem jelentek meg ed­dig (mintegy 510 ezer dollár befektetés történt). Az erdélyi gyógyforrások és turisztikai központok kihasználatlanok, infrastrukturális fejlesztésre szorul­nak. A befektetni szándékozó magyar vállalkozóknak jelentős tőkét kell befek­tetni ahhoz, hogy minőségi szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ma Magyarorszá­gon nincs, vagy nagyon kevés olyan vállalkozás van, amelyik erre képes. Jelen­leg a magyar cégek energiáit lefoglalja a hazai „izmosodás". A nagyszabású or­szágos és regionális turizmusfejlesztési programok lekötik a hazai cégek ösz­szes szellemi és anyagi tartalékait, viszont a most megszerzett tapasztalatokkal és kamatoztatott tőkével, nagy valószínűség szerint, a termelő- és feldolgozó­ipari vállalkozásokat követve, meg fognak jelenni Romániában.

Next

/
Thumbnails
Contents