Bálint Laura szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Természettudományok (Csíkszereda, 2004)

Magyar tőke Romániában (Sej Gábor Leó)

A másik terület, ahol a legkevesebb befektetés történt, a mezőgazdaság. Mindez annak ellenére történt, hogy 1999-ben a harmadik legjobb jövedelmezőségi rátával rendelkezett ez a szektor. Ez minden bizonnyal a rendezetlen földtulajdon-viszonyok és a hazai mezőgazdaság problémákkal terhelt helyzetéből adódik. Terület 1998-ban 1999-ben Termelő- és feldolgozóipar 9,0% 9,9% Építőipar 7,5% 6,8% Mezőgazdaság 4,4% 6,6% Szakmai szolgáltatások 7,3% 6,4% Fuvarozás 4,1% 5,4% Kereskedelem 4,1% 4,4% Könnyűipar 3,6% 4,1% Élelmiszeripar 10,9% 2,5% Turizmus 2,9% 2,3% 6. táblázat. A jövedelmezőség átlagos rátája* a fő területeken (Forrás: ITDH, Bukarest) A Nagyok A keleti terjeszkedés egyik legfontosabb mozgatórugója a piacszerzés, amely több formában is megvalósulhat. A legegyszerűbb esetben a cégek Magyarországon előállított termékeiket akarják eladni Romániában. Ezek elsősorban a kis- és nagykereskedelemre szakosodott vállalkozások. A kecskeméti Fagépszer társtulajdonosa által létrehozott romániai Do-Bo Kft. faipari gépek, szerszámok forgalmazásával foglalkozó cég például 1999-ben 150 000 német márka értékben adott el gépeket és szerszámokat. A másik eset a külföldre telepített termelés. Ekkor többnyire a magyar anyavállalat szállítja az alapanyagokat, részegységeket a határon túli leányvállalatnak. Ilyen például a Brassóban működő, zoknikat és fehérneműket gyártó Fischer Kft., amelybe a tulajdonos 4 millió forintot fektetett be. A két irányzat össze is kapcsolódhat, főként a nagyvállalatoknál (pl.: Mol Rt.). A termelő érdekeltséglétrehozása az értékesítést is segíti. Megkönnyíti nemcsak a kint gyártott termékek, hanem a magyarországi anyacég által szállított késztermékek eladását is, különösen akkor, ha a gyártáshoz értékesítési *A gazdasági szektor összes bruttó profitjának aránya a gazdasági szektor összes üzleti forgalmából.