Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

A csíkszentmihályi falutörvény 21. pontja tiltja a bükkfa aszalását.

15 A monyasdi falutörvény 38 évvel előzi meg a csíkszentmihályit. A legrégibb írásban is rögzített erdővédelmi szabály az egész Székelyföldön. De éppen úgy erdőóvó Kászonszék 1693-as határozata is: aki kecskét, juhot legeltet az erdőn, „se oláh, se magyar fejszét, baltát vagy efféle eszközt ne merészeljen hozni, mellyel erdőt pusztítana; ha valaki oláh, vagy magyar ebben tapasztaltatik... érdeme szerint büntetődjék".

14 Monyasdnak már közel egy évtizede, hogy csak a hűlt helye maradt, amikor 1716-ban Csíkszentmiklós egyházközségének az elöljárói döbbenten konstatálják, miszerint „valami oláh és magyar zsellérek", akik a község lakott területén kívül tartózkodnak, számtalan bükkfájukat juhaiknak levágták. Bár nem határozzák meg pontosan a helyet, ahol mindez megtörtént, de kihámozható, hogy Gyimeslokról van szó. Az ottani nagy bükkerdőit azért védelmezte Csíkszentmiklós, Borzsova és Szépvíz, mert, ha nem is évente, de időnként a makk, ha termett, a disznók hízlalására szolgált.

15 Vidékünkön később a csíkjenőfalviak bajoskodtak sokat a bükkerdejük védelmében, míg az el nem úszott. Maguk a jenőfalviak sem kímélték, sőt rongálták, rontották saját bükkerdejüket. Jóllehet a jenőfalvi végzések 3 forintos „irgalom nélküli" bírság kirovását írták elő a bükkös kártevőinek, mégis a falubeli erdőrontókat „irgalmasan" kezelték. Inkább a külső károkozókat sújtották keményebben. Csíkjenőfalván 1780-ból, 1790-ből, 1811-ből, 1815-ből és 1837-ből maradt fenn híradás a bükkerdők védelméről, a bennük esett kártételekről. 1815-ben a csíkjenőfalvi kommunitás úgy döntött, hogy minden gazda hozhat eszközfának bükköt az erdőből. 1848-ban a község engedélyezi gazdánként a 4 szánfa elhozását, „de fennállót, se nyerset, se szárazat levágni nem szabad". Micsoda tarolás lehetett ott ezt megelőzően?

16 Monyasdon a megfogyatkozott bükkerdő védelmében hoztak végzést a józanul gondolkodó férfiak, óva így az utódok érdekeit. A székely faluközösség saját maga állít vezetőt: bírót, hütöstanácsot a falu élére. Minden felnőtt falubelinek beleszólása lehetett a vezetők választásába. Szabadon választották azt, aki a kommunitás képviseletében, annak száz és 15 Imreh István: í. m. 278., 294-300. 14 Szőcs János: A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben (1614-1650). In A többség kisebbsége. Csíkszereda, 1999. 135.; CSSZM. Kászoni protokollumok. 1673-1700. Ltsz. 6328. 467-468. 15 Csíkszentmiklósi plébánia levéltára. 1716-os irat; Istoria României in date. Bucuresti, 1972. 149. 16 Imreh István: i. m. 248-249., 263-264.