Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

száz ügyes-bajos dolgában eljárt. Vállalnia kellett a bírónak a közösség nem egyszer emberpróbáló gondját-baját.

17 A monyasdi végzések alkotói azzal, hogy a segítségkérő bírót visszautasító, vagy mellőző embert megbüntették, a bíró hatalmát óhajtották erősíteni, működését hatékonnyá tenni. II. Csíktusnád falutörvénye (1795) 1. A község főbb történeti, gazdaságtörténeti adatai A község egykorú a többi régi csíki településsel. Alapítása az 1100-as évek második, vagy az 1200-as évek első felére tehető. A tusnádiak feladata lehetett a tőlük délre eső szoros felvigyázása is. Ennélfogva teljességgel logikusnak tűnik, hogy Tusnádot egykorúnak tartsuk a többi, régebbinek ismert csíki faluval. A mostanában nemegyszer hallható, későbbi időpontot megjelölő feltevésekkel szemben az az álláspontunk, hogy Csíknak a székelyek által történt megszállása nem történhetett sokkal később, mint Háromszék vagy Udvarhelyszék területének a betelepítése. Ezt látszik meggyőzően igazolni a csíksomlyói Szent Péter és Pál templomban 2002 őszén végzett régészeti feltárás. A község már létezett 1333-1335-ben, az itteni pápai tízedjegyzék elkészültekor. Ezt eléggé nagy biztonsággal állíthatjuk. Akkor azonban csupán Kozmást, az egyházközség vagy „megye" központját (különben, mint több itteni község esetében is) vették nyilvántartásba. A falu első, 1421-ből való okleveles említésének bizonytalan a hitelessége. Azt a híradást, miszerint a tusnádi Sólyomkőn vár állott volna, eddig senki nem bizonyította, nem erősítette meg. Az is igencsak kétséges, hogy az 1421es (?) pogánybetöréskor valamely török had a falu közelébe jutott volna.

18 Tusnád első, valóban hiteles jelentkezésével 1567-ben a 25 dénáros adótabellán találkozunk. Ekkor a faluból 41 kapu gazdáját adózták meg. Kilenc évvel később, az 50 dénáros adólista szerint a fejedelem 34, Becz Pálné 18, míg Györgyffi Péter 1 jobbágyát kötelezték adófizetésre. 17 Imreh István: i. m. 51-66. 18 Botár István - Darvas Lóránt - Tóth Boglárka: Beszámoló a Csíksomlyón és Csíkszenttamáson 2002-ben végzett régészeti ásatások eredményeiről. Mikó-vár 2003. I. 24-26. A csíksomlyói templomban végzett ásatás során S-végű hajkarikás sírok láttak újból napvilágot. E hajkarikák, adataink szerint, nemigen datálhatok későbbre a XII. századnál; Kristó Gyula: A székelyekeredete. Budapest, 2002. 115., 135-136., 142. Kristó Gyula Bóna István, valamint Benkő Lóránd érvelésére, következtetésére támaszkodva 1300 körűire teszi a székelység csíki megtelepedését; Szőcs János: Csíktusnád. Faluról falura. Hargita Népe. 1993. február 12.; Documente privind istoria Romaniei. Veacul XIV. C. Transilvania. Bucuresti, 1954. 164; SzOkl. I. Kolozsvár, 1872. 116-118.