Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

Ezt mi hitünk szerint írattuk és pecsétünkkel meg is erősíttettük az feljül megírt esztendőben. Id(em) qui supra m(anu) p(ropria). Minthogy penig azt végeztük, hogy ha pört indít valaki, tehát ki ne vehesse (!), ha penég kiviszi, annak ilyen poenája vagyon: fl. 12. Valaki penég külső marhát hozna az falu határára, falu akaratja nélkül, annál (!) is fl. 12 az bírsága. Valaki az falu földit örökié akarná tenni, tehát eskedjék meg rajta, s legyen övé. 3. A monyasdi faluvégzésekről Az 1601-ből való monyasdi falutörvénynek, amely későbbi átírásban, az 1630-1634-es alcsíki protokollumban maradt fenn, több mondata, kitétele pontatlan, de legalábbis kétértelmű. Akár az összeállításkor, akár az átmásolás alkalmával szavak, ragok maradhattak el belőle. Az efféle pontatlanságokat, hibákat kérdőjellel, felkiáltójellel tüntettük fel. Monyasd „jószágának megtartására", a kommunitás közföldjének megőrzésére hozták végzéseiket a falu, tulajdonképpen a tízes öregei. Aki föld nélküli, híjával van a szükséges nagyságú területnek, annak „része és érdeme szerint" a rendi társadalomban az őt megillető hely, rang szerint a közösség nyílföldet ad. A használatba vett területet elzálogosítani tilos. Amenynyiben mégis valaki ezt tenné, a közérdek ellen vétőre kimondják a kiszabott ítéletet: „része vesszen a falu közi". A használatra kapott föld fölötti jog elvesztésének a jelölésére nem ritkán előforduló kifejezés. A „része vesszen a falu közi" döntéssel az újból a közföldhöz csatolt szántót bevetni, rétet megkaszálni csak a „falu hírével", a falugyűlés engedelmével lehetett; ha nem így történt, a munka eredményét, a termést a „falu számára" el lehetett hozni. A falu közföldjét tilos elkertelni, különkertelni. A falutörvényt sértő kerítést a tízesbeliek levághatták, elhányhatták. Utolsó kitételükkel a konstitúció alkotói - és itt leginkább a fiatalokra gondolhattak - viszonylag könnyen lehetővé tették azt, hogy valaki Monyasdon örökföld birtokába jusson. Hajlandóság mutatkozott már akkor az elköltözésre? Ezért kötötték az örökföld juttatását csupán eskühöz? Az eskütétel, biztosra vehetően, kötelezettség vállalását jelentette. A régi falutörvények között a gyergyóújfalvi 19. artikulusa kimondja, hogy még a „régi székel szabadságnak idejében" örökséget a kommunitás tudtával és engedelméből foglalhatott valaki. Azt a mondatát, amely így hangzik: „ha a teljes falunak adhatója lészen", úgy értelmezzük, hogy a falu ad, ha lesz amit, viszont az is beleértendő, sejthető, miszerint minden falubelinek ebben a döntésben vétójoga lehetett. A monyasdi faluvégzés leszögezi: a „falu közi vesszen" a nyílrésze annak is, aki pert indít, és azt falun, tízesen kívüli fórum elé vinné. így érthették a falu-