Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

akik külországi tanulmányútra vállalkoztak? Kiknek a nevét őrzik a külországi egyetemek és főiskolák anyakönyvei, beiratkozási naplói, a vizsgázó diákok névsorai vagy éppen más jellegű okiratai? Nehezen megválaszolható kérdések. E sorokban talán inkább csak előfeltételeit alapozhatjuk meg annak, hogy eljuthassunk a megnyugtató válaszokhoz. A nehezen megközelíthető, hármas tagolásban (Csíki-, Gyergyói- és Kászoni-medencében) elfekvő Csíkszékre is érvényes az a közismert megállapítás, hogy a szentegyházak plébánosai már a középkorban is oktatták híveik gyermekeit, sőt, néha magasabb papi tudományokra is felkészítették azokat. Az a tény, hogy Tamás pap, aki 1540-ben Nagyboldogasszony plébánosaként templomának egy kelyhet adományozott, nagyboldogasszonyi születésű volt, arra enged következtetni, hogy a jelzett egyház plébánosai, vagy „oskola mesterei" oktatták híveik gyermekeit még olyan ismeretekre is, amelyek a papi tudományok elsajátítására tették őket alkalmssá.

10 A Csíkszékre vonatkozó korai újkori adatok még beszédesebb bizonyítékai annak, hogy korán megjelennek e törvényhatóság közösségeiben is kizárólag a gyermekek oktatására hivatott „schola mesterek". Bethlen Gábor fejedelem 1614. évi katonai összeírása tanúságaként Dánfalván „Rector Scholae"-ként veszik lajstromba Mátyás Deákot, Gyergyószentmiklóson „Schola mester"-ként Imre Deákot, illetve KászonImpérfalván Czyky István Deákot. Ugyanezen összeírás szerint a Csíkszékben összeírt 48 helységben lajstromba vettek továbbá 50 olyan „Deak"-ot, akik nevénél az összeírok nem jelezték ugyan, hogy „oskola mesterek" voltak, de feltételezhető, hogy e minőségben is működtek. És toldjuk meg mindezt azzal, hogy a szentegyházas helységek plébánosai, meg az a 11 szerzetes, akik CsíkTaplocán, illetve Várdotfalván laktak, minden bizonnyal közreműködtek a hívek lelki gondozása mellett a „scholai oktatásban" is." I. Rákóczi György 1643. évi katonai összeírása fenti állításunkat még megalapozottabbá teszi, hiszen ekkor 12 faluban (Kozmás, Szentmárton, Szentsimon, Ménaság, Mindszent, Vacsárcsi, Göröcsfalva, Mádéfalva, Szenttamás, Tekerőpatak, Újfalu, Csomafája) említ név szerint egy, 2 faluban (Csekefalván és Rákoson) éppenséggel két „Schola mester"-t. „Oskolamester" működésére enged következtetni, hogy a szóban forgó írások további 5 helységben említenek olyanokat is, akik „pappá lettek", 3 helységben olyanokat, akik „Scholaban tanulnak", illetve 49 olyan személyt, akiknek kijárt a „Deak"-i állapot feljegyzése. Adataink vannak például a csíkszentgyörgyi Tompos Péter „oskola10 Vámszer Géza: A csíkkarcfalvi és jenőfalvi vártemplom. Uő: Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok. Bukarest, 1977. 245. " Demény Lajos (bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi): Székely Oklevéltár. Új sorozat. IV. Kolozsvár, 1998. 494., 496-497., 500., 502., 505., 509., 511., 512., 514., 515., 519., 522., 523., 525-530., 532-534., 536., 537., 540-542. (A továbbiakban Demény 1998)