Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt (Dr. Szabó Miklós nyug. tudományos főkutató)

mester" eredményes oktató-nevelő munkájáról. Illyés István József csíkszentgyörgyi származású, 1672-től Bécsben tanuló peregrinus, későbbi püspök életrajzi feljegyzéseiben említi, hogy tanulmányait szülőfalujában kezdte, Tompos Péter keze alatt, 1658-ban, majd Csíksomlyón, a magyarhoni Szepeshelyen, illetve Pozsonyban folytatta. Feltételezésünk szerint ugyanaz az „oskolamester" tanította Csíkszentgyörgyön Csedő Mihályt is, aki néhány évvel korábban, 1666-ban tanult Bécsben.'

2 Erdély más vidékeihez hasonlóan

13 létezett tehát Csíkszékben is olyan népoktatás, mely imádságok, egyházi énekek, általános erkölcsi elvárások mellett, olvasásra és írásra, sőt a latin nyelv elemi oktatására, illetve olyan ismeretek átadására is vállalkozott, mely lehetővé tette a tehetségesebb székely fiúk „papi tudományokra" való előkészítését a csíksomlyói, illetve kolozsvári gimnáziumokba, vagy az 1635-ben alapított nagyszombati, tehát magyarhoni vagy éppen külhoni „acadeamiara" való küldését. A székely székek természeti, társadalmi-gazdasági viszonyai a fejedelemség korában nem mindenben kedveztek a polgáriasodásnak. Nem is tartoztak a városiasodottabb tájegységekhez. Vámszer Géza írja: „A Székelyföldön nem alakultak ki középkori típusú úgynevezett igazi városok, amelyek védőfallal és bástyákkal lettek volna bekerítve, ahol a lakosság zavartalanul folytathatta iparát és kereskedelmét."

14 Ez hangsúlyosabban jelentkezik Csíkszéken, ahol a mezővárosi állapotú Csíkszereda - amely nem lett a szék közigazgatási központjává, 1643-ban 44 katonáskodásra alkalmas férfival és 19 tizenkét éven felüli fiúgyermekkel -, illetve Gyergyószentmiklós (153 férfival és 82 fiúgyermekkel) alig különbözött más faluhelységtől, mint például Dánfalvától (101 férfival és 67 fiúgyermekkel), Gyergyóalfalutól (101 férfival és 58 fiúgyermekkel), Tekerőpataktól (93 férfival és 47 fiúgyermekkel).

15 A XVIII. században kedvezőbben alakult itt is a városiasodás folyamata, de csak Gyergyószentmiklóson, ahol 1786-ban már 463 családot, illetve 2328 lakost tartottak számon, Csíkszeredában viszont mindössze 10 családot és 46 személyt jeleznek 1786-ban a népszámlálási biztosok.'

6 Márpedig a városiasodás jelentette a kul12 Demény Lajos (bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi): Székely Oklevéltár. Ú. s. VI. Kolozsvár, 2000. 162-261., 264-283. (A továbbiakban Demény 2000); Szabó-Tonk 1992. 197., 268. " Sebestyén Kálmán: Kalotaszeg népoktatása a XV. századtól 1848-ig. In Művelődéstörténeti tanulmányok, 1979. 138-160. ( A továbbiakban MtT); Sipos Gábor: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig. MtT. 1980. 107-135. 14 Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok. Bukarest, 1977. 209. (A továbbiakban Vámszer 1987) 15 Demény 2000. 223-226., 235., 248-251., 256-259. 16 Danyi Dezső - Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Budapest, 1960. 362.