Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)

szolgáló helyzet visszássága. Szerinte nemcsak hamis „persvasokkal (= hamis tanácsokkal) hitetik el" a jobbágyságra szegődő szabad székellyel, hogy „hadban nem kelletik menni, sem terhet nem supportai (= visel) és így ha egy hétben egy vagy két napot végez az urának való szolgalatja felől, könnyen maradhat meg". Nyilván a hadjáratban mellette résztvevő lófők és gyalogpuskások panaszára lépett fel oly határozottan a fejedelem az otthonmaradtak ellen, amikor azt hangsúlyozta, hogy „semmi sem lehetett nagyobb hamisság annál, mint(hogy) az jobbágyság közöttök minden tereh viseléstől immúnis (= mentes) legyen, holott azok is az földek sorját, a kin laknak, egyenlőképpen veszik, nem kíván jót az nemesség magának, s nagy hamissággal, mert elkeseredik és neki búsul az szolgáló nép közöttük s egyszer mind le arabolják (= lekaszabolják) üket, mert lehetetlen dolog, hogy minden terhet ezek supportálhassanak".

58 Bethlen nem titkolja, hogy mindenekfölött a nemességre neheztel, mert a „közönséges megmaradásra rendelt költség" viselése alól, „nagy gyalázatos absurdumokat" (képtelenségeket) keresve, kivonja magát. Levele fenyegető hangnembe csap át. „Meglássák azért az nemes uraim, mit cselekednek, mert ha élek és bemehetek egy gyűlésre, meglátják, hogy kiveszem és felmentem az szegény lófőséget és darabantságot az sokféle iga alól, s az jobbágyságot vetem az ország consensusából (= egyetértésével) az adózás alá, mert az az igazság csak heába, az elől el nem mehetnek."

59 Bethlen szerint megvan annak a módja, miként lehet a székelyek között a pontos összeírást elvégezni. Ha megbízottjait a székekbe beengedik, azok minden faluban „négy-négy, avagy hat-hat személyt, 2 lófőt, 2 darabantot, 2 jobbágyot" maguk elé rendelnek, és „székelyice" a három rend képviselői mindent kiadnak, semmit el nem titkolhatnak. A lófők és darabontok képviselői mindent feladnak a jobbágyokról, mert ezzel saját terheiken könnyítenek, viszont a jobbágyok részletesen előszámlálják a lófők és darabontok adózás alá eső marhaállományát. 1620 nyarán, amikor a hadjárat távol tartotta az országtól, akaratát nem vihette át. Tudta, hogy a székely nemesek és tisztségviselők sem az ígért adót be nem fizetik, sem jobbágyaik megadóztatását el nem végzik. Arra is számított, hogy biztosait sem engedik be a székekbe. A belső feszültségek elkerülése végett arra figyelmeztette a kormányzót, hogy távollétében erőszakhoz ne folyamodjon, „hadd csinálják a jobbágyok (a nemesek), legyen oly idő, úgy kikeresik közüllök az ország szolgáit és restituálják (= visszaállítják) az zászlók alá". Maradt tehát ekkor még minden a régiben. Bethlen István sem a székely nemeseket, sem az országgyűlés többi rendjeit nem tudta rávenni a fejedelmi javaslatok foganatosítására. Tovább csökkent az ország hadában résztvevő, had58 Uo. 230-231. 59 Uo. 235.