Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíki bútorfestés (Dr. Kardalus János nyug. tanár, néprajzkutató)

amelyek korsó- vagy vázaformára emlékeztetnek. A virágcsokrok csak részben tagoltak, nem függőlegesek, hanem inkább „S" alakúak; ezeket a bútorfestők szétterítették. Ez különben a csíki bútorfestés egyik jellemző vonása. Ezek a nyitott csokrok kazetta nélküliek és a bútor felületét jól kitöltik. Péter János (1900-1985) és Kedves Anna (sz. 1928) adatközlők szerint Csíkszentdomokoson a XIX. században tevékenykedő bútorfestő-asztalosok a következők voltak: Márton István (7-1870), Kurkó Simon (7-1880), Török Mihály (7-1908), Dombi József (7-1916) és felesége, valamint Kurkó András (7). A nagy múltú csíkszentdomokosi bútorfestést az 1980-as években Molnár Emma és Kalamár Enikő, helybeli fiatalok megpróbálták életre kelteni. Rövid idő után tevékenységüket félbehagyták. A csíki bútorfestés másik nagy hagyománnyal rendelkező központja Csíkszenttamás. Ennek mestere Ferencz Antal bútorfestő-asztalos volt, akinek az 1828-ban használatos, 34 lapos kézirata maradt fenn. Ebből tudomást szerezhetünk a korabeli bútorfestéshez szükséges festékkészítési ismeretekről. A Ferencz Antal készítette és festette bútorból Csíkszenttamáson, Csíkmadarason, Csíkjenőfalván, Csíkkarcfalván több darab is van. Ezekenkívül néhány hozományos ládát a Csíki Székely Múzeumban is őriznek. Akárcsak a csíkszentdomokosi, a csíkszenttamási festett bútorok is kék alapszínűek. A század elején készült bútorokon még megtalálhatjuk a kazettás felosztást, a kék alapú mező világos színnel (fehér, sárga) való tagolását, ami később teljesen eltűnt. A virágcsokrokat csak a bútor felületén található szerkezeti elemek (lécek) fogták közre. Sok esetben éppen az almárium (tálas) üveges részét tartó ráma képezte a keretet, mivel a virágcsokrokat az üvegre festették. Az üvegfestés a csíkszenttamási festett bútor sajátos jegye. A virágmotívumok többsége tulipánból állt, melyeket bimbó és kinyílt virág formájában is megtalálunk. Festettek átikás rózsát, szegfűt négyszirmú margarétát, kétsoros mezsgyevirágot. A virágcsokrok csigavonalból (hajlított levél), illetve virágkosarat utánzó alapozásokból indultak ki. A virágcsokrok alapozása, azok kiterítése a felcsíki bútorfestés stílusjegyeit őrzik. A hasonlóságok mellett a csíkszenttamási festett bútor két alapvető jegye alapján igen jól elkülöníthető a többi központoktól. Egyik sajátossága, hogy a csokrokat levél nélkül festették. A másik alapvető vonása a virágmotívumok szárának a megszokottnál jóval vastagabbra festése. A csokrok, motívumok festésére piros, zöld, sárga, fehér és fekete festékeket használtak. A virágmotívumokat nem világos, hanem sötét (fekete) színnel árnyalták. A csíkszenttamási festett bútor levegős csokrai, a motívumok egyszerűsége és a felületek arányos elosztása következtében nemcsak a csíkszentdomokosi, hanem a csíkdánfalvi festett bútorral is azonos stílust alkotott.