Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

A csíki bútorfestés (Dr. Kardalus János nyug. tanár, néprajzkutató)

A csíkdánfalvi festett bútor készítője Bálint Borbála (sz. 1917) adatközlő nagyapja, Bálint Péter, aki a XIX. század második felében tevékenykedett. A bútorok kivétel nélkül kék alapúak. A bútorfestő a virágmotívumokat pirossal, a leveleket zöld színnel festette, majd sárga és fehér színnel árnyalta, pontozta azokat. A virágmotívumok közül sajátos megfogalmazásúak a tulipánok: az ún. lángoló tulipán, továbbá a csavartvégű rózsa, a pontozott margaréta. A csíkdánfalvi festett bútoron megtalálhatóak a csíki bútorfestés olyan sajátos motívumai, mint a zsinór és a bojt, a lángoló tulipán, a levél nélküli csokor (virág), a síkban kiterített csokor, valamint a szár és levélből alkotott csokoralapozás. A szétterülő, nyitott virágcsokrok mellett tagoltak is vannak, függőleges és vízszintes irányúak egyaránt, de kör alakúak (füzér) is előfordulnak. A bútorokra (hozományos láda, padláda) festett virágcsokrok kiegyensúlyozzák, jól díszítik a felületeket. A felsorolt három felcsíki bútorfestő központtal párhuzamosan, a XIX. században Alcsíkon, Csíkmenaságon, Csatószegen és Fitódon is festettek bútort. Csíkmenaságon Adorján Józsefet (1828-1887) és Dánéi Ferencnét Bende Juliannát (1868-1952) említette Dánéi Ferenc (sz. 1921) adatközlő. A két bútorfestő munkái szétszórtan Csíkmenaságon és Pottyondon, illetve Csíkszeredában a Székely Múzeumban találhatók meg. A csíkmenasági bútorok felületére a bútorfestők a virágcsokrokat keret nélkül festették, ami a csíki bútor egyik jellegzetessége. A hozományos ládán és a padládán látható hármas kompozíció középső eleme koszorú, a két szélső függőleges irányú virágtő. A virágmotívumok, mint a tulipán, rózsa, margaréta, szegfű, fagyöngy, mezsgyevirág és a gyapjúsás tagoltan és szimmetrikusan helyezkednek el a csokrokban, amelyeket rendszerint a száron levő két levél fogott közre. A virágcsokrokat pontok, pontozott átikák, vékony lehajló levelek tarkították. A levélmotívumok a virágban különálló díszítőelemet is alkottak. A csíkmenasági bútorok készítői kedvelték a csokrok zsúfolását. A virágcsokrok alapozásból - szár, virág, kehely - indultak ki. A csokrok szintén hangsúlyos középmotívumban végződtek. A Csíkmenaságon készült festett bútorok világoskék alapszínűek, a virágok pedig piros, fehér, a levelek, szárak zöld színűek. Egyes virágokat rendhagyóan szürkés-kékes színnel is festették. A csíkmenasági bútorfestés felújításával Bors Julianna (sz. 1923) pottyondi tanítónő foglalkozott, aki csak saját magának festett virágozott hagyományos típusú bútort. A csíkmenasági festett bútorhoz stílusban legközelebb a csaíószegi állt. Együtt alkothatták az egyik alcsíki stílus egyik változatát. A Csatószegen talált bútorok között (Bors Albert gyűjteménye, Csatószeg 79. sz.) a helyben készített ládák mellett Fitódról származó bútor is volt. Ugyanakkor Csatószegen