Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Bethlen Gábor székely politikája (Demény Lajos akadémikus)

A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2004 13-47 DEMÉNY LAJOS BETHLEN GÁBOR SZÉKELY POLITIKÁJA Abstract: [Gábor Bethlen's Szekler-politics] When Gábor Bethlen took the leadership of Transilvania, he met a very difficult internal and external political situation which urged him to solve the Szekler's situation. Belonging to this privileged social cathegory, the Szeklers only had military obligations and a large number of them became subjugated. In many cases they willingly became bondsmen for avoiding to pay the taxes and taking part in military campaigns. Being trained in wars, Bethlen ordered the conscription of the Szeklers for enlarging the effective of his army between 1614 and 1627 as well as their liberation from serfdom. Beside the social problem the supporting of Szekler towns, crafts and schools is also remarkable as well as the large number of Szekler intelectuals who were taking part in the gouvernment. Rezumat: [Politica secuiascä a lui Bethlen Gábor] La venirea în fruntea Transilvaniei, Bethlen Gábor întâlnea o situatie politica interna §i externa foarte grava care 1-a îndemnat sä rezolve situatia secuilor. Din aceastä catégorie socialä privilegiatä, având doar obligatii militare, multi au ajuns în stare aservitä. De multe ori devin iobagi de buna voie pentru a évita plata impozitului ci participarea la campanule militare. Fiind antrenat în räzboaie, pentru a mari efectivul armatei tárii, Bethlen a dispus în anii 1614 si 1627 conscrierea secuilor liberi sj eliberarea lor din starea aservitä. Pe lânga probléma socialä, se poate remarca §i sprijinirea oraçelor §i a breslelor din Secuime de principe, cresterea numärului intelectualilor secui care au participât la conducerea tärii, dar §i sustinerea çcolilor. A tizenöt éves háború, a Bocskai halála után kialakult belső viszályok és végül Báthori Gábor Erdély erejét meghaladó külpolitikai törekvései és szertelen uralkodása kemény próba elé állította az országot, de mindenekfölött a hadviselés terheit viselő társadalmi rétegeket. Közéjük tartozott a székelység is, különösen a gyalogpuskások és lófők rendje. Bár a XVI. század második felének sorozatos székely felkelésein és Mihály vajda székely politikáján okulva, már Báthori Zsigmond rendezni kívánta a székely kérdést, a különböző rétegek és rendek közötti belső feszültség távolról sem szűnt meg. Báthori Zsigmond 1601. december 31-én Déván kelt közösségi szabadságlevelei

1 átfogó jellegük ellenére csupán ideiglenesen jártak sikerrel, csak arra voltak elegendők, hogy pillanatnyilag a fejedelem oldalára állítsák a székely-magyarság zömét. A szabadságlevél által létrehozott szabadosok (libertinusok) tömegesen szegődtek el jószántukból, „szabad akaratukból" jobbágynak, hogy a hadviselés nehéz ' SzOkl. IV. 150-153.; Jakab Elek - Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901. 295.