Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2004)

Három csíki falutörvény (Szőcs János muzeológus)

1841. február 28-án „Csíkszépvízen gyalogkatona, Ferencz Emre házánál teljes falugyűlésit" tartották, és elfogadták a falu új, 13 pontos rendtartását.

75 (Alább közöljük a konstitúció teljes szövegét.) 1. Legelőször is arra kötelezi az illetékeseket, hogy a vetésmező körüli kerítéseket Kisasszony napjára rendbetegyék, „a káposztát és a kendert termő helyeket" oltalmazó kerítéseket pedig már Fülöp és Jakab napjára elkészítsék. A konstitúciónak ez az első pontja ugyanakkor, bár nagyon körülményesen, meghatározza a súlyos pénzbüntetések kiszabásának és behajtásának a módját. 2-3. A vetésmezőkön, a kaszálókban állataival kárt tevő embert igencsak keményen megbírságolják. 4. Azzal, hogy némelyek juhaikat, sertéseiket nem bízzák a pásztor gondjaira, amikor annak eljön az ideje, hanem a szarvasmarhák legelőit, a falu szénatermő helyeit pusztítják, teszik tönkre. A tilalmasban talált juhok darabja ezután két garason váltható ki, míg a behajtott disznókat egyszerűen meglövik. Ha pásztor gondjaira bízott disznót, juhot hajtanának be, a kárt, a büntetést a pásztor fizeti. 5. A tilalmas havason kárt okozó szarvasmarhák váltságdíját darabonként 6 magyar forintban határozták meg. Amennyiben nem hajtják be a kártevő állatokat, a határbírót a pásztoraival együtt vonják majd felelősségre. 6. Régóta tapasztalták, hogy az idegen lovaknak a községi legelőn való tartása számos hátránnyal jár, éppen ezért a jövőre nézve a szépvízi legelőkre történő befogadásukat teljességgel megtiltják. 7. A konstitúció ezen pontjával a szomszéd falusiakat akarják megzabolázni, akik Szépvíz erdejét „csordáslag vágják". A falugyűlés tízesenként erdőbírákat és erdőpásztorokat nevez ki, akik „tartoznak az idegen erdőpusztítókat ügyelni, elfogni és behozni". A törvénysértőket gyorsított eljárással három napon belül elítélik („triduásztassák"). A bírságpénz harmadát az erdőpásztorok kapják. 8. A faluvezetők gondoskodnak, hogy a falutörvényt minden évben Szent György napján (április 24-én) a falubelieknek felolvassák, újból kihirdessék. 9-10. A községben régóta megtelepedett örményeknek, akik a lakosság mintegy 15 százalékát alkották, erdőlni, állataikat a községi legelőn tartani „falu híre nélkül" szigorúan megtiltják, és „csupán előfizetés mellett" engedik 75 Király István: A Habsburg elnyomatás kihatása Alcsík rétegződésére a XVlll. század első felében. Acta Hargitensia, Csíkszereda, 1980. 69.; Pál-Antal Sándor: Székely közigazgatástörténet. Marosvásárhely, 2002. 440.; A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára. III. Budapest, 1976. 839.; Magyar történelmi fogalomtár. I. Budapest, 1989. (Dénár, forint, krajcár); CsLt. 98/1/257-262. (1841. II. 28.) A konstitúció bevezetőjéből kimaradt a „provinciális részen" lévőkre történő utalás.