Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

így a nőkérdés minden tekintetben háttérbe került. A párt vezetője azonban a kortársak által is elismert politikus, Kéthly Anna volt. A harmadik politikai nőszervezet a katolikus egyház keretében jött létre Slachta Margit a magyar parlament első női képviselője vezetésével az ún. Keresztény Női Tábor. Ez a szervezet elsősorban jótékonysági tevékenységet folytatott, politikai múködése csak az 1930as 40-es években erősödött fel. Testnevelés és sport kérdésekben a kor katolikus hitelveit követte, az iskolai testnevelést fontosnak tartva, a sporttevékenységet a nők számára mértékletesen ajánlotta, amennyiben az nem zavarta a családi életet: Támogatta viszont az un. leventemozgalom működését. Magyarország az első világháborút lezáró békekötések következtében területének 2/3-át elvesztette, s a revízió reményében a testnevelést a katonai előképzésre is felhasználták. A leventefoglalkozásokon való részvétel azonban csak a második világháború kitörése után (1939) vált kötelezővé a leányok számára. Az egyes sportágak tekintetében a két világháború közötti Magyarországra is jellemző volt a társadalmi, vagyoni differenciálódás. A tenisz, golf, vitorlázás; autó-motorsport, lovaglás, íjászat arisztokrata sport maradt, a labdajátékok, atlétika, torna, úszás, vívás a középosztálybeli sportklubok (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet és a Magyar Atlétikai Club) szakosztályaiként működtek női vonalon is. Az újkori olimpiai játékok sorozatának, a világbajnokságok, Európa-bajnokságok és más nemzetközi versenyek elindulásával a női sportolók teljesítményei is az újságok címoldalára kerültek. 1920 után politikai szempont lett az eredményesség, a magyar értékek egész világ előtti bemutatása. Igy a női sport elleni egészségügyi, etikai ellenvélemények megjelentek ugyan, de nem igazán kaptak nagy hangsúlyt. A nem olimpiai sportágak közül a golf és főleg az asztalitenisz volt a legsikeresebb magyar sportág női vonalon. Az olimpiákon az első magyar nő, Tary Gizella vívásban vett részt, az 1924-es párizsi játékokon a 6.helyet szerezte meg. Az első magyar női olimpiai érmet (bronz) műkorcsolyázó Rotter Emília nyerte párosban az 1932-es Lake Placid-i téli olimpián. A két első magyar női olimpiai bajnokságot 1936-ban Berlinben mindössze néhány óra választotta el. Csák Ibolya magasugrásban (162 cm), Elek Ilona tőrvívásban nyert aranyérmet. A második világháborút követően Magyarország a szovjet érdekszférába került, s ennek megfelelően a szovjet mintájú társadalmi berendezkedést kellett bevezetnie. A nőkérdés politikai kérdéssé vált, s a női részvételt minden vonatkozásban annak minden pozitívumával és negatívumával együtt csak statisztikai elemként kezelték. A döntéshozatal közelében a legritkább esetben volt női vezető, sportvonalon pedig egyáltalán nem. A sport vonatkozásában a Magyarország „sportnagyhatalom", jelszó a szocializmus fölényét hivatott bizonyítani, hasonlóan a többi szocialista országéhoz. Az 1950-es évek olimpiái 1952 Helsinki, 1956 Melbourne a magyar női sportolók legsikeresebb olimpiái voltak. A tornász Keleti Ágnes 10 érmével (5 arany, 3 ezüst, 3 bronz) az eddigi legsikeresebb magyar női olimpiai bajnok. De a csapat is sikeresen szerepelt. (Korondi Margit, Tass Olga, Köteles Erzsébet, Kertész Aliz)