Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

A POI CÁRI-NEMZETI TESTKULTÚRA ÉS A NŐI „SPORTÁGAK" Az 1833-ban a Pesten a francia katonatiszt Clair Ignác által megalakított Pesti Gimnasztikai Iskolában a lányok Clair feleségétől már a német és a svéd torna elemeit is megtanulhatták. Az arisztokrata nők körében pedig egyre népszerűbbé vált a lovaglás, a vívás valamint a század közepétől a korcsolyázás és a tenisz. A korabeli divatlapok számos nemesi családból származó nőt ábrázoltak vadászat, lovaglás, vívás valamint az 1870-es évektől céllövészet, vagy hegymászás közben. 1830-ban megnyílt az első pesti uszoda is, amely bizonyos napokon csak nők számára volt nyitva. Nagy látványosságnak számítottak a dunai távúszások is, amelyeken szintén voltak ritkán ugyan de női résztvevők is. A leghíresebb Petzke Klára nemzetközi sikert is elért, mikor 1895. augusztus 5-én Bécsben első helyezést szerzett a 136 m-es távon. A század végén több bemutató jellegű úszóversenyt is rendeztek, ahol a különböző úszásnemek versenyei mellett „műugrás" is szerepelt. Az Osztrák Magyar Monarchia létrejötte az ún. kiegyezés évétől (1867) felgyorsult a modern sportágak elterjedése, a sportegyesületek, sportági szakszövetségek létrejötte Magyarországon. A polgári fejlődés lehetővé tette, hogy az alsóbb középosztálybeli nők is bekapcsolódhattak a sportéletbe. Az eszménykép a magyarok „szeretett" királynője Ferenc József császár felesége Erzsébet volt, aki közismert volt lovaglótudásáról, sportszeretetéről. Sok időt töltött Magyarországon, Gödöllőn, ahol szobájába tornaszereket is felszereltetett. A női sportágak elsősorban a tenisz és a korcsolyázás voltak. 1894-ben az első magyar teniszbajnoki címet is egy nő, Pálffy Paulina nyerte a férfiak előtt, a balatonfüredi Yacht Club által rendezett versenyen. A korcsolyázásban a Duna szabályozása után - korábban a befagyott holtágak szolgáltak erre a célra - Pest egyik parkjában egy mesterséges tavat létesítettek, amely a korcsolyaélet zajos szintérévé vált. A korabeli újságok alapján szám szerint a nők voltak többségben, ahogy ezt a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagsági összetétele is mutatta. A korábban tiszta „férfisportnak" tartott vívásban a Pesti Hírlap 1884. áprilisi számában a kor egyik híres vívómestere kifejezetten dicsérte a nők vívótehetségét, különösen a tőrvívásban. Az atlétika egyes ágai közül a gyaloglás vált népszerűvé, mikor is a nők távgyaloglása a társasági élet kedvelt fogadásai közé tartozott. A technikai sportok is az 1880-as évek elején kezdtek elterjedni a nők körében. Előbb a Sportvilág című újság számolt be a sétakerékpározás elterjedéséről a nők körében, majd elsősorban osztrák mintára a női versenyek is megkezdődtek. Magyarországon a léghajózás megismertetésében nagy szerepe volt a híres bécsi sportlapkiadó Viktor Silberernek, aki 1883-ban Pesten is bemutatta léghajóját a Vindobonát. A harmadik felszállásnál női utast is vitt, Pálmay Ilkát.