Dr. Szabó Lajos: Nők a magyar sportban (A Sportmúzeum Kincsei 3. Budapest, 2003)

A nők testnevelése körüli vitákat a magyar szakirodalomban Matolay Elek, a Nemzeti Torna Egylet vezető személyisége zárta le a „A tornázás története" c. könyvében, mikor leszögezte, hogy a lányok tornázása lényegében ugyanaz mint a fiúké, csak alkalmazni kell azt a lányok testalkatához. Ügyességre, egészségre, friss levegőn végzett mozgásra a leányoknak ugyanolyan szükségük van, mint a fiúknak, írta Matolay. A Herkules című újság 1889. december 25-i számában pedig a „Nő és a sport" cím alatt a következő sorok jelentek meg. „Pusztuljanak az előítéletek úgymond a nőnevelés, a hamis nőiesség terén és ne botránkozzunk meg, ha az assznyok és lányok szintén gyakorolják a sportot. Eddig schockingnak tartották az asszonyt a jégen, a nyújtón, a nyeregben, a kardot, a tőrt, a labdát az asszony kezében. Csak nem schocking, ha elcsenevészedik a nő, ha beteg testet vonszol végig az életen, beteg lélekkel. Az sikk, ha ideges, türelmetlen, szeszélyes ás még idegesebbek, türelmetlenebbek, szeszélyesebbek, betegebbek a gyermekei. így nem érünk el soha az ígéret földjére, az egészséges Magyarországra." Az 1868-as népiskolai törvény értelmében Magyarországon mind a fiúk mind a lányok számára kötelezővé tették az iskolai testnevelést előbb az alsó fokú iskolákban, majd 1883-tól középfokúakban is. A lányoknál kiegészítették ezt egészségügyi és csecsemővédelmi ismeretekkel. A XX. SZÁZAD TELJESÍTMÉNY-ORIENTÁLT SPORTIRÁNYZATA ÉS A NŐI SPORT A XX. század első éveitől kezdve így egyre szélesebb rétegek leányai ismerkedhettek meg az egyes sportágakkal az iskolai testnevelés révén. A versenysport vonatkozásában a korcsolyázásban érték el a legnagyobb sikereket a magyar nők, Kronberger Lili és Méray Horváth Opika révén. (1910—1914 között Kronberger kettő (1910, 1911), Méray Horváth három (1912, 1913, 1914) világbajnoki címet szerzett). 1896-ban alakult meg Budapesten az első lánygimnázium Veres Pálné közreműködésével, s ettől kezdve az érettségi letétele is egyre gyakoribb lett a leányok körében. (Korábban csak magántanulóként tehettek érettségi vizsgát). Az iskola sportcsapatai a továbbiakban nagy szerepet játszottak a leányiskolák közötti sportkapcsolatok kifejlesztésében. A század eleje a nők politikai színpadra lépésének időszaka is Magyarországon. Az első női politikai szervezet a Feministák Egyesülete volt Glücklich Vilma vezetésével. Bédy Schwimmer Róza lapjában a „Nő és a társadalomiban a teljes egyenjogúságért harcolt, s közölt ilyen értelmű sportcikkeket is. A szociáldemokrata nőmozgalom úgymond alárendelte magát az általános (párt) érdekeknek, a cél az általános és titkos választójog bevezetése volt,